Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)

Tanulmányok - RIDOVICS ANNA: A habán kerámia a 17. században

44 Ezek gyártási technológiája vitatott a szakirodalomban. Katona Imre, Bunta Magda, Krisztinkovích Mária véleménye szerint a kékmázas és a sárgamázas edények egy része átmenetet képez a fajansz és a fazekasáru között. Ezek egy része ónmázas fajansz. Más esetben alapmázuk kobalttal, illetve antimonnal színezett, kvarccal kevert agyagmáz, engob, melyet a szikkadt nyers tárgyra vittek és száradás után égették. Erre került rá a többnyire fehér, illetve sárga ónmázas minta, majd általában a fényes felületet létrehozó átlátszó ólommázzal bevonva az edényt újra égették. Más kutatók (így Ballá Gabriella) Wartha Vince véleményével értenek egyet, mely szerint ezek valódi fajanszok, amelynek fedő alapmáza nem színezett engob, hanem kobaltos, illetve antimonos ónmáz, amit az egyszer kiégetett edénytestre vittek fel.Vö. BUNTA 1973, 38-43; KATONA 1974, 65—66; Ballá Gabriella, Lovay Zsuzsanna habán edények tárgyleírásai: Reneszánsz és manierizmus 1988; KATONA 2001, 94-95; HORVÁTH - KRISZTINKOVÍCH 2005,201-205,291-292; BALLÁ GABRIELLA - RADVÁNYI DIÁNA: Néhány sor a habán kerámiatárgyak készítés-technikájáról. In: Habán mítosz 2007, 24. 45 Idézi KATONA 1974; EVLIA CSELEBI 1906, II, 245. alapján; BUNTA 1973, 43. más szöveggel idézi: „Vincsazvár... nevezetessége még az is, hogy ámbra tisztaságú földjéből az Sinai fagfurhoz hasonló csészék és tálak készülnek. [...] [A] lovak nyeregszíjára néhány csészét és poharat akasztottam [...] olyan színük volt, hogy akik látták, narancsnak gondolták." 46 Hafnerordnungen 1584, Pausram, Morvaország: HORVÁTH - KRISZTINKOVÍCH 2005, 92—93. A testvéreknek nem szabad új formákkal kísérletezni, sem saját ízlésük szerint színeket festeni. Egyik darabnak olyan festésűnek kell lennie, mint a másiknak. Ugyanazokat a formákat kell alkalmazni, mint a régieknek. 1612. dec. 11. Ószombat: KATONA 2001, 151. 47 PICOLPASSO 1879. Idézi GUIDOTTI 1998,434-435. 48 NÉMETH 1984, 12,10. Alvinci mesterek munkája lehetett Patakon. 49 SZABÓT. 1976,970. 50 1 (kolozsvári) ejtel = 1,36 1, 1 (régi budai, 16. századi) icce = 0,83 1 (fél pint), 1 meszely = fél icce = 0,4 1. Ld. BOGDÁN 1991. 51 BUNTA 1973,49-50. A forma ötvösművű párhuzamairól, eredetéről: Kiss 2002, 52-54; TOMKA 2002, 301-307; GARÁDY 1944, 382-401. 52 SZABÓT. 1976,969, 971. 53 KATONA 2001,151. 54 A virágdíszítmények típusairól, eredetéről, népszerűségéről a nagyaszszonyok egymás között cserélgetett mintagyűjteményeiről: EMBER 1981; LÁSZLÓ 2001. 55 TURNER XXIV, 1996; PAPP 2006, 46; Források pl. TAGLIENTE, GIOVANNI ANTONIO: Opera nouva ...Venezia 1530; PELLEGRINO, FRANCESCO: La Fleure de la Science de Pourtraicture: patrons de broderie, façon arabique at ytalique. Paris 1530; Das Kunstbuch des Peter Flötner... 1546. Reprint: Berlin 1 881. 56 A 16. századi tudományos érdeklődés hatására számos fontos illusztrált botanikai munka született, csak néhányat említve: BRAUNFELS, OTTO: Herbarium vivae icônes 1530, 1536; Contrafayt Krauterbuch 15321537; BOCK, HIERONYMUS: Kreüter Buch. Strassburg 1551 ; LONICERUS, ADAM: Kreuterbuch. Frankfurt am Mayn 1560; CLUSIUS, CAROLUS: Rariorum aliquot stripium, per Pannoniam... Antwerpiae 1583; KRISZTINKOVÍCH 1962; PAPP 2006,45-50. 57 Budapest, Iparművészeti Múzeum, ltsz.: 2837. KATONA 1974, 43. kép, 212. 58 KRISZTINKOVÍCH 1958, 134-141; HORVÁTH - KRISZTINKOVÍCH 2005, 136-141, 163-165. 59 BUNTA 1973, 64. A 17. századi prédikációskönyvek tiltják a híveket a képek tiszteletétől és készitésétől. KATONA 2001,151. „Ami a festést illeti, ebben ne csináljanak olyan dolgokat, amik hozzánk nem illenek. Madarak és állatok képeit egyáltalán ne fessék." (1612-es rendtartás)