Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)
Tanulmányok - RIDOVICS ANNA: A habán kerámia a 17. században
13. Korsó Czobor Mária nevével, 1670 (Budapest, Iparművészeti Múzeum) világához állnak közel a hengeres testű kupák és a széles szájú, gömbölyded vagy dinnyeszerűen ovális hasú korsók különböző űrmértékű (iccés, meszelyes, ejteles) 50 példányai. Az edény falát néha centrálisán, illetve spirálisan kialakított gerezdek tagolják. A korsókat, kupákat gyakran óngyűrűs talppal, ónfedéllel látták el. A körteformájú kancsók széles szájúak, a karcsúnyakú változat, amit ma a népi kerámiában bokálynak nevezünk, csak a 18. századtól válik gyakorivá. A sokszögletű, hasábos testű, többnyire csavaros ónkupakkal, azaz sutuval záródó palackokban folyadékot, bort, gyógyvizet tarthattak. A kupáknál és a szögletes palackoknál is jól ismert a forma fém, főleg ón párhuzama. Keleti eredetű a patikaedények, albarellók típusa, amely olasz közvetítéssel terjed el Európában már a 14. századtól kezdve. A 17. század második felében, vége felé új elemek tűnnek fel. Az oszmán-török fémedények nyomán alakult ki valószínűleg Erdélyben, a hódoltsági területekről is ismert, balkáni eredetű fekete kerámia közvetítésével, a szűrőbetétes, háromkaréjosan összecsippentett kiöntőjű korsó, amelynek lapított gömbszerű testéből karcsú nyakrész ível hosszú füllel ellátva (VIII-43). 5 ' 1 A forrásokban ezt hívják rostás, rostélyos vizeskorsónak (1678, 1679). 52 Új forma a nagy tojásdad hasú, rövid gyűrűtagos nyakú, keskeny szájú füles korsó. Egyik korai, 1670es évszámot viselő darabján Czobor Mária neve olvasható (VIII-38). Bizonyára keresztelő alkalmából készülhetett Czobor Mária Anna Terézia (1669-1733), Czobor Ádám és Erdődy Borbála leánya tiszteletére. Az 1612-es rendtartás kiköti, hogy ne fessenek neveket se tálakra, se pixisekre, mert a későbbi használónak az kellemetlen lehet. 33 Az előkelő megrendelők azonban igényelték, hogy értékes tulajdonukat megjelöljék. A korai habán termékeken, de gyakran később is monogramok, illetve címerek, heraldikai motívumok utalnak a tulajdonosra. Egy korai edény (1 593) kivételével az ismert emlékanyagban az 1630-as évek végétől találkozunk szöveges felirattal, teljes névvel. A többnyire antikva betűs monogramoknak, névfeliratoknak és a díszes évszámoknak az azonosító, meghatározó funkció mellett dekorációs szerepük is volt a növényi és a geometrikus motívumok mellett, íráskultúrájuk fejlettsége bizonyára hatott díszítőművésze14.Tál Nemes Iskházy Horváth Miklós és Sándor Zsuzsanna részére, 1678 15.Tál HS monogrammal, 1687 (Budapest, Iparművészeti Múzeum) (Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum)
