Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)

Tanulmányok - GALAVICS GÉZA: Festők és metszetelőképek a késő reneszánsz Magyarországon

tették ki. A kiállított akvarellmásolaton még az eredeti HVNNVS áll, s így jegyeztem én magam le az 1970-es években. Az epitáfium restaurálásáról TKÁŐ 1998,67-68. 29 Testvéreivel együtt Thurzó Borbála és Erdődy Kristóf 1612 szeptemberében tartott nagyszabású mennyegzójén említik. RADVÁNSZKY III, 9—10. 30 Gelethfy Petronella halála után Zmeskal Jób újra nősült, második felesége Szentiványi Anna volt. Nekik is van halotti epitáfiumuk az 1622. évből, az alsókubini plébániatemplomban. Ez már hagyományosabb formájú, mégis némi eredetiséggel. Pilléres hermákkal keretezett márvány emléktábla, amelyen a Zmeskal- és a Szentiványi-címert szalagon lecsüngő gyümölcsfüzér díszíti. Ld. MYSKOVSZKY 1903, 430. 31 A Thurzó család felemelkedéséről, rezidenciáiról a temetkezési helyeik nézőpontjából legutóbb LUDIKOVÁ - MIKÓ - PÁLFFY 2006, 328-334. A biccsei udvarról: LENGYEL 2005, 127-143. Korábban SZIKL.\Y 1911, 393-401. 32 KOPPÁNY 1990,451-461. 33 VISEGRÁDI 1911,104-107. 34 GARAS 1953,15-16. 35 MEDVECKY /994,78-102. 36 A lipcsei közlés: KOCH, E.: Der Spiegel der Rechtferigung. Zum theologischen Hintergrund des Hauptbildes des Altars der Stadtkirche zu Pegau. In: Herbergen der Christenheit. Szerk. WARTENBERG, G. Jahrbuch für deutsche Kirchengeschichte, Leipzig 23 (1999) 23-41. Szerzője nem ismerte az általa azonosított metszetelőkép másik szászországi és magyarországi felhasználását. A két szászországi példa, a Lipcse melletti Pegau (1621) és a Meissen melletti Grossenhain (1660?) oltárképei öszszefüggnek egymással. A pegauit Jacob Wendelmuth festő készítette, a grossenhainit pedig a festő lánya, apja festményére való emlékezéssel. Ld. MEDVECKY 2003, 92-93, a vonatkozó forrásokkal. 37 A lipcsei közlés (2000) után jelent meg The New Hollstein's German Engravings, Etchings and Woodcuts 1400—1700. Tom 4. (Amman, Jost) II. Rotterdam 2001, 14-16, Nr. 214. 38 Magam az 1587-es latin s az 1612-es német kiadást használtam, a Staatsbibliothek zu Berlin, Preussischer Kulturbesitz anyagából. Jelzetük Cy 7712 (latin), Cy 7713 (német változat). 39 A protestáns ikonográfia kérdéskörének igen jelentős irodalma van. Közülük két fontos példa: OHLY 1985; BÜTTNER 1994, 23-44. 40 Az oltárt 2003—2005 közt a Szlovák Műemléki Hivatal pozsonyi restaurátorműbelyében restaurálták: BENCEKOVÁ-TAHY, ZUZANA - CHOVANOVÁ, ZUZANA - SULIKOVÁ, ALEXANDRA: Znovuobjavené hodnoty. Thurzovho oltár z Necpál. Pamiatky a múzeá 55 (2006/3) 58-60. Az első szerző a művészettörténész, a második és harmadik restaurátor. E helyen mondok nekik köszönetet, hogy a necpáli oltár festményeit a restaurálás közben tanulmányozhattam. A tanulmányban közölt felvételeim ekkor Pozsonyban készültek. 41 így tartja számon a protestáns egyháztörténet-írás. Ld. Lexikon für Theologie und Kirche. Szerk. HÖFER, JOSEF - RAHNER, KARL. Freiburg 1957,1,379. 42 A szövegben megadott cím így folytatódik: Inter Electoris et Ducis Saxoniae et Theologus. Jena 1570. Van német kiadása is: Colloquium zu Altenburgk in Meissen vom Artikel der Rechttfertigung vor Gott. Ez Jénában 1569-ben jelent meg. Ld. VD X, 583. 43 SAKTOROVÁ 1982,72-99. AZ 1610-ben összeállított jegyzékben a kötetet „Colloquium Altenburgense de Articulo Iustificat[ionis] "címmel, quart formátumban vették föl, 76. 44 Melissander életrajzához ld. Neue deutsche Biographie II, 228, eredeti családi neve Bienemann alatt. Emlékezetét máig őrzi az ismert s német nyelvterületen ma is énekelt lutheránus egyházi ének (Herr, wie Du willst, so schicks mit mir), amelyet Bach három alkalommal is feldolgozott. Az éneket — Zászkaliczky Zsuzsanna és Kertész Botond szíves közlése szerint — a magyarországi evangélikus istentiszteleteken nem éneklik. 45 MEDVECKY 2003 (a festő művészi karakteréről); MEDVECKY 2006/2 (a festő személyének meghatározásáról); Juvenel pozsonyi sorozatáról: RÓZSA 1973, 81-97, 161-164; GALAVICS 1985, 53-68; GALAVICS 1986/2, 7-12. 46 MEDVECKY 2003,104-105, mindhárom metszetelőkép illusztrációjával. 47 MEDVECKY 2003, 113, G. Ghisi 1556-os metszetének a három alakot mutató részletével. 48 BITSKEY 2005, 361-374. 49 Magyar szentek kultuszának barokk kori átértelmezéséhez ld. GALAVICS 2004/2,109-110; GALAVICS 2006,321-344. Pázmány Kalauzának címlapját szintén valóságos oltárrá formálták a győri jezsuiták templomában. Ld. GALAVICS 1973/2,97-126. 50 Thurzó György udvari lelkészei, később a szlovák nyelvű egyházkerület püspökei voltak Izak Abrahamides és Elias Láni (akik Samuel Melikkel együtt) 1612-ben, Thurzó György támogatásával szlovákra fordították Luther Kátéját. Ok mondták Thurzó György fölött a halotti prédikációt, Abrahamides latinul, Lám szlovákul. Utódjuk, Hodik János búcsúztatta Czobor Erzsébetet, akinek udvari papja volt. Ld. Zoványi lexikon, 12—13, 362-363, 399; SBS I, 27; SBS III, 352-353. 5 1 A wittenbergi válaszhoz legújabban SzELESTEi 2008, 120-134. 52 HAJNAL MÁTYÁS: Szíves könyvecske. Bécs 1629. Facsimile kiadása: Bibliotheca Hungarica Antiqua, XXVII. Szerk., szövegét közzétette: KŐSZEGHY PÉTER; HOLL BÉLA kísérő tanulmányával. Budapest 1992. Az ajánlólevél az A 5 lapon. 53 Esterházy Pál édesanyja napi ájtatosságairól öt-hat éves kori emiékire támaszkodva maga számolt be Az egész világon lévő csudálatos Boldogságos Szűz képeinek rövideden föltett eredeti című művében. (Nagyszombat 1690, 67—68). Nyáry Krisztina imáit azelőtt a fraknói várkápolnában talált Madonna-szobor előtt végezte, amelyet később Esterházy Pál a boldogaszszonyi templomba vitt, és tiszteletére nagy búcsújáró templomot emelt. Esterházy Pál vallásosságában édesanyjának, Nyáry Krisztinának buzgó hitélete is továbbélt. 54 A hitvitáról, annak tartalmáról és lefolyásáról, Nyáry Krisztina áttérítéséről és a jezsuita misszió szerepéről SZELESTEI 2008, 120—134. 55 LUDIKOVÁ - MIKÓ - PÁLFFY 2006, kat. 21. 56 MEDVECKY 2003, 110-11 1 (Necpál és párhuzama); MEDVECKY 1998, 122-123 (a lőcsei epitáfium és párhuzama). A lajtaszentgyörgyi (St. Georgen am Leithagebirge) falképéről az Osterreichische Zeitschrift für Kunst- und Denkmalpflege 32 (1978/3) 122. 57 LUDIKOVÁ - MIKÓ - PÁLFFY 2006, kat. 19. 58 LUDIKOVÁ - MIKÓ - PÁLFFY 2006, kat. 20. 59 LUDIKOVÁ - MIKÓ - PÁLFFY 2006, kat. 31. 60 Bárok 1998,90. kat. sz. (J. MEDVECKY); MEDVECKY 1998,124; MEDVECKY 2007, 256-271. Barocci kompozíciójának népszerűségét mutatja, hogy hat rézmetsző is sokszorosította. A síremlékről, Hans Wolfffól, aJHSP monogram feloldásáról LUDIKOVÁ - MIKÓ - PÁLFFY 2006,379-380, kat. 31. 61 Bárok 1998, 189. kat. sz.; MEDVECKY 1998, 121-123, 141; MEDVECKY 2007,258,261. Faragott epitáfium előképeként AGGFÍÁZY 1960.18. századi példája MEDVECKY 1998, 48. jegyzet. 62 JAKOBY 2000,24. kat. sz. képe. Idézi MEDVECKY 2006,205. 63 Az oltár a magyar művészet történetébe az Ezer év mesterművei. A magyar művészet képeskönyve (Bevezetőt írta: KERESZTURY DEZSŐ. Budapest 1987) kötet illusztrációjaként került be (162. színes kép, restaurálás előtt állapot, Mihalik Tamás felvétele). A kötet képválogatása az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetben készült, s a késő reneszánsz-barokkfelvilágosodás kori anyagát én válogattam. Erre reflektált MEDVECKY 1994/2, aki datálta az oltárt, s közölte a predellakép (ehhez lásd SziLÁRDFY 1990) és az oromzati kép metszetelőképét is.