Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)

Tanulmányok - GALAVICS GÉZA: Festők és metszetelőképek a késő reneszánsz Magyarországon

36. Hans von Aachen után Raphael Sadeler: A halott Krisztus siratása (rézmetszet) 37. A Szent Kereszt-oltár predellája: Halott Krisztus, 1629 után (Szepeshely [Spisská KapitulaJ, Szent Márton-templom) Szemben Hans von Aachennek egy másik festményével, amelyet a protestáns kortársak „pápista módon" ábrázoltnak tekintettek.

62 Egy a halott Krisztust a sirató angyalokkal ábrázoló kompozíció volt ez, s Raphael Sadeler metszete nyomán vált népszerűvé (36. kép). Ennek mintájára készült, katolikus megrendelésre, a szepeshelyi káptalani templom Szent Kereszt-oltárának predellaképe (37. kép).Az oltárt (38. kép) a káptalan egyik kanonokja állíttatta 1629 után, közel egy időben Hajnal Mátyás könyvének megjelenésével, vele rokon szellemiségben.

63 A jó arányú oszlopos architektúrával s klasszikus, vert dísszel (Beschlagwerk) megépített oltár tematikája a megváltás gondolatát jeleníti meg. Oromképén az Angyali üdvözlettel Krisztus földre jövetelét, az oldalszárnyakon a négy festett angyallal, akik Krisztus szenvedésének eszközeit tartják, Krisztus kínszenvedését, az oltár középszekrényében a faragott feszülettel kereszthalálát, s lent, a predella festményén pedig angyalok általi elsiratását. Gondosan megtervezett képsor, akár egy prédikáció, vagy még inkább egy elmélkedő gondolatsor lépcsőfokának vizuális kapaszkodói. Ebben az ikonográfiái rendszerben a predellaképnek, Hans von Aachen erős gesztusokkal, éles kontrasztokkal, s általuk erős érzelmi hatásokkal operáló kompozíciójának van meghatározó szerepe. Értelmezésének teológiai hátterét Szilárdfy Zoltán mutatta be, emlékeztetve Loyolai Szent Ignác lelkigyakorlatában a kép és az elmélkedés, az érzelmi azonosulás összekapcsolható szerepére. Hogy a szepeshelyi mellékoltár valóban a katolikus reformmozgalomnak ezzel a szellemiségével függ össze, azt az oltár oromzatán a jezsuiták identitásjelző IHS monogramja meg is erősíti. Már 1622-től működött jezsuita misszió a szepesi várban (Káldy Márton SJ), s később 1648-ban Szepeshelyen a jezsuiták hivatalosan is rezidenciát nyitottak.

64 A képek festője a felvidéki epitáfiumok és oltárok környezetében meglehetősen jó kvalitást képvisel. Ezt nem anynyira a predellakép megfestése mutatja, mert az - legjobban kitéve a több évszázados napi oltárhasználatnak - eléggé lekopott, s ezen a restaurálás sem segített. Sokkal inkább az oromzati kép Angyali üdvözlete, amelynek előképét Jozef Medvecky a Rómában működő sienai festő, Ventura Salimbeni rézkarcával (Róma 1594) azonosította. Ezt a festő a római Santa Maria Maggioréba festett falképe után maga sokszorosította (39. kép). A szepeshelyi oltár festője a rézkarc alsó részét választotta mintaképül, s az oromzati képet — tükör fordított állásban — festette meg (40. kép). Jól látszik, hogy őt Salimbeni rézkarcának festői megoldásai kifejezetten inspirálták abban, hogy az előkép fekete-fehér kompozícióját színekkel, különböző tónusokkal, felrakott fényekkel tegye elevenné. Bár az oldalszárnyak karcsú, manierista módon megnyújtott angyalalakjaihoz eddig még nem sikerült metszetelőképeket azonosítani, megfigyelhető, hogy a szepeshelyi oltár képeinek ismeretlen festője nemcsak az oltár tematikus egységére, de képegyüttese stiláris harmóniájára is figyelt. Ez azt is jelentheti, hogy a korszak festőinek a metszetelőkép keresésekor ezen a tájon is nagy választék állhatott rendelkezésére. Hogy ez ténylegesen mekkora lehetett, azt 38. Szent Kereszt-oltár, 1629 után (Szepeshely [Spisská Kapitula], Szent Márton-templom)