Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)

Tanulmányok - GALAVICS GÉZA: Festők és metszetelőképek a késő reneszánsz Magyarországon

18. AThurzó-oltár jobb oldali szárnyképe 19. A Thurzó-oltár jobb oldali szárnyképe (alul): 20. A Thurzó-oltár bal oldali szárnyképe: (felül): Bűnbeesés, 1611 Golgota, 1611 Jónás a cethallal, 1611 A képek mestere a hazai festőknél jóval magasabb kvalitást képvisel. Az oltár nem itthon készült tehát, jellegzetesen importmű, csak éppen festőjének neve volt a legutóbbi időkig ismeretlen. Alkotói módszerét Jozef Medvecky már korábban elemezte, de a festő személyét csak nemrég sikerült azonosítania azzal a fiatal nürnbergi festővel, id. Paul Juvenellel, aki öregkorában személyesen is Magyarországra jött, hogy a pozsonyi várban nagyszabású fejedelmi apoteózist fessen II. Ferdinánd életéből.

45 Az azonosítás alapja Juvenel fiatalkori, a nürnbergi festőcéhbe való felvételekor festett 21. Dirck Barendts után Jan Sadeler: Jónás a cethallal, 1582 22. Paul Brill után Justus Sadeler: Jónást a cethal elé vetik (rézmetszet) (rézmetszet)