Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)
Tanulmányok - GALAVICS GÉZA: Festők és metszetelőképek a késő reneszánsz Magyarországon
14. Jost Amman után Alexander Mair: Speculum Iustificationis, 1585 (rézmetszet; Berlin, Staatliche Museen, Preußischer Kulturbesitz, Kupferstichkabinet) 15. A Thurzó-oltár középképe, 1611 püspökök tevékenységét, vizsgálta a Thurzó-könyvtár protestáns teológiai írásainak jellegét. Mindezeken túl felfedezett egy szászországi protestáns oltárt is, amelynek kompozíciója azonos volt a Thurzó-oltár középképeivel, csak annál később festették. Ez számára bizonyossá tette, hogy a kompozíciók azonos metszetelőképet követnek, noha ekkor magát a metszetet még nem ismerte. 35 Medvecky a Thurzóoltár metszetelőképét, s vele az ábrázolás teológiai, képi forrásvidékét csak néhány évvel később azonosította egy lipcsei kutató felfedezése nyomán, aki egy ugyanazt a (közös) metszetelőképet egy másik — immár egy harmadik 36 - oltár esetében konkrétan megnevezte, sőt a benne megtestesülő protestáns hitelvi felfogásnak rendkívül bonyolult teológiai hátterét, s annak a német protestáns hitvitákban elfoglalt helyét is elemezte. A közös metszetelőkép kompozícióját a nürnbergi Jost Amman (fl591) rajzolta meg, s egy másik ismert nürnbergi rézmetsző, Alexander Mair sokszorosította (14. kép). 37 A metszet feliratából az is kiderül, hogy a lapot 1585-ben egy szászországi evangélikus teológus, Kaspar Melissander (eredeti nevén Bienemann) megbízásából készítette. Melissander ugyanabban az évben, Lipcsében egy, a metszetábrázolást értelmező füzetet is megjelentetett Exegesis Speculi iustificationis... címmel, s a latin szöveget 1587-ben, 1589ben és 1612-ben németül is kiadta. Benne az evangélikus vallás egyik alaptételét, a megigazulás (Iustiftcatio, Rechtfertigung) tanát magyarázza el, 18 oldalon, 32 pontba szedve a rézmetszet képi ábrázolásai és a hozzájuk csatolt feliratok segítségével. 38 Protestáns oltárépítményt formáz a rézmetszeten a képeket befogadó keret, rögzített oltárszárnyakkal, veretdíszes (Beschlagwerk) ornamentikával, s a predella helyén - két címertől közrefogva — a metszet dedikációjával. Az oltárépítmény tetején, miként a Thurzó-oltáron is a középkép felett, a SPECVLVM IVSTIFICATIONIS összefoglaló felirat olvasható. A metszetábrázolás karakteréből visszakövetkeztethetően, úgy tűnik, előbb készült el a megigazulás tanának elvont fogalmakkal operáló és bibliai citátumokkal érvelő szövege, s ezt kellett azután a rajzolónak képpé fogalmazni, vizualizálni. A rajzoló Jost Amman már-már a lehetetlenre vállalkozott. A feladat nem önmagában volt szokatlan, hiszen az evangélikus egyház keretei között Lucas Cranach például képileg is jól „olvasható" festményt készített a megigazulás tanáról, hanem a protestáns teológiai érvrendszernek ez a fajta részletező, száznál is több fogalmat jelképet, citátumot, szöveghelyet, értelmező feliratot magába sűrítő traktálása. 39 A metszet nürnbergi rajzolója feladatát úgy oldotta meg, hogy néhány főalakot méreteivel is kiemelt, a többieket pedig szétosztotta a kompozíció többi részén oly módon, hogy vizuálisan az egyes alakok alig vannak kapcsolatban egymással. Az írásos magyarázat szerint az Atyaisten jobbjára eső képfélre, tehát az Evangélium oldalára a krisztusi kegyelemmel kapcsolatos jelképek és ábrázolások, míg a bal oldalra, a mózesi törvény oldalára, a kárhozat és a félelem képei kerültek. Középen a világgömböt átfogó Atyaisten egyik kezével a Bűnös lelket, a másikkal a megváltást hozó, feltámadt Krisztus kezét tartja, lábainál a Pietas Grata/A kegyes jámborság segítő alakja tűnik fel, s köröttük, mögöttük, alattuk és felettük erények jelképek, feliratok sokasága. Ezeket egészítik ki az oldalszárnyakon a Bűnbeesés és a Megváltás újtestamentumi és ótestamentumi párhuzamainak önálló kompozíciói. 40
