Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)

Tanulmányok - BUZÁSI ENIKŐ: Portrék, festők, mecénások. A portré történetéhez a 16—17. századi Magyar Királyságban

12 GARAS 1953, 136; MEDVECKY 1998, 122; Bárok 1998, 451-452,186. kat. sz.; az epitáfium 1904-ben készült akvarell-másolatát Gróh Istvántól ld. első kötet, V-24. 13 Ld. a lőcsei Szent Jakab-templom festett epitáfiumait: Georg Buchwald epitáfiuma, 1602, Daniel Hirschler epitáfiuma, 1608, Lorenz G reff feleségének epitáfiuma, 1609, Hans Wolff epitáfiuma, 1626, Mathias Rompauer epitáfiuma, 1640, valamennyi Lőcse. Az emlékek legújabb irodalmaként a korábbiak említésével: LUDIKOVÁ - MiKÓ - PÁLFFY 2006. 14 Ld. például Strobel Frigyes kassai festő, aki 1583 és 1598 között mint a városi közgyűlés tagja és tanácstag szerepel a városi iratokban. Munkájáról nem tudni. KEMÉNY 1903, 340; GARAS 1953, 73, 144. Spillenberger Sámuel kassai festőről 1640 és 1669 között igen sok adat szól a város közéletében vitt szerepe kapcsán, egyházi tisztségekben, a festőcéh tagjaként, de csupán egyeden munkáját: egy halotti címert említenek tőle. GARAS 1953, 141-142, bő régebbi irodalommal. 15 A 17. század közepéig nézve a hazaiak közül Hans Weiss nagyszombati festő 1590—1594 között Vöröskőn címerfestés mellett a kastélykápolnát is kifesti, ezen felül újrafest két Historie-t, miután a régieket eltávolította (FlDLER IV, 248). Ismeretlen munkán dolgozik a Pálfíyak számára 1586ban ugyancsak Vöröskőn a számláin magát Nidas Paul, Mahler zu TürMűként szignáló nagyszombati festő (HORVÁTH 1918, 189; valamint FIDLER IV, 225), egy Mert Napel nevű 1589-ben, aki vöröskői munkáit számolja el (FIDLER IV, 221), valamint egy Bartholomäus nevű Vöröskőn 1621-ben (FIDLER II, 85). Filip Drechslert (Drexler) 1610-ben Esterházy Magdolna, Kubinyi László özvegye foglalkoztatja Madocsánban (HORVÁTH 1978, 47). Egy Pál nevű szalónaki festőnek 1634-ben Sárváron címerek és képek festéséért fizetnek (KOPPÁNY 1991—2001, 189). Az 1619 előtt Bécsbe telepedett augsburgi Lukas Weiser 1646ban egy halotti címerpajzs vázlatát készíti el a Pálffyaknak, és pozsonyi nyári palotájuk kapujának Mária-képét is restaurálja (THÍF.ME — BECKER XXXV, 364; SCHUHMACHER 1991, 197, mint Meiser; FIDLER IV, 248). Egy Batthyányak által foglalkoztatott Joachim nevű festő 1649ben a szalónaki vár tornyának sisakját festette (KOPPÁNY 1991—2001, 181), Sigismund Prechtl pozsonyi festőt 1650-ben pedig a Pálffyak pozsonyi nyári palotájában végzett munkáiért díjazzák (FIDLER IV, 228). 16 A templom oltárképeinek festőiként Jacob Rost, Cifer Ferdinánd, Lorenz Khnott, Gottfried Vischer említhető. GARAS 1953, 132,136,140, 143. 17 GARAS 1953,132; SAUR XXKIII, 308. 18 Németújvár (Güssing), ferences kolostor, olaj, vászon, 103 X 220 cm, a képet Tripsius nevéhez kapcsolja forrás alapján: KOPPÁNY 1991-2001, 192. Ujabban: Batthyányak 2005, III. 32. kat. sz. (ismeretlen műveként), KOLTAI 2008, 428 (Tripsius műveként). 19 FIDLER IV, 245. 20 FIDLER IV, 241. 21 Az 1699. február 19. és május 9. között kiállított négy nyugtán az alábbi esztergomi érsekek mellképei szerepelnek, az ábrázoltak időrendjében: Tamás (1305-1321), Demeter (1378-1387), Széchy Dénes (14401465), Beckensloer János (1474-1476), Bakócz Tamás (1497-1521) 2 portréval, Kuthassy János (1597-1601), Szelepcsényi György (1666— 1685) és Széchényi György (1685-1695). Azaz 1699. február 19.: „vor trey Contrafaj als Schelepcheny,Thomam und Kutassi, mit 36 fi. richtig bezahlt worden,bescheine solches mit eigen händigen Unterschrift"; 1699. március 21.: „vor trey Contrafaj als Johannes Alemanus,Thomas Bacotcz und Georgium Szetseny, so in prust gemahlt mit sex undTraissig Gulden zu danck bezahlt worten"; 1699. április 18.: „vor zwey Contrafaj als Demetrium Card, und Diomsio Schechy, iedes zu zwelft Guldten"; 1699. május 9.: „vor ein Contrafaj alsThomam Bakocz so in Prust gemacht, mit zwelft Gulden zu Danck bezahlt wordten" Esztergom, Prímási levéltár, A pozsonyi uradalom 1699. évi számadásának 1 55, 156, 157, 159. tételeihez tartozó okmányok. MTA Művészettörténeti Intézet, levéltári gyűjtemény, A-VIII-3, Prokopp Gyula gyűjtése. 22 Trencianske múzeum, olaj, vászon, 205 X 154 cm, szignálva és datálva 1693-ból. BABICOVÁ - HABI. - UŐNÍKOVÁ 1998, 28,18. kép. 23 GARAS 1953, 127; PIGLER 1956,69; CSATKAI í%7, 354-357; BUZÁSI 1975, 104,117-118. Adatait ld. első kötet,X-í. 24 A megrendelésre és forrására ld. később. A festő nevét ezzel az adattal közli GARAS 1953, 142, de a munkát csak arcképnek mondja. 25 Az adatot a festő nevével, továbbá a kép és az ugyanakkor megrendelt zászló árával együtt a festővel kötött szerződésre hivatkozva elsőként hozza: KUBINYI 1888, 139. és j. Az adat felbukkan Radvánszkynál is név nélkül (RADVÁNSZKY III, 374), ezek alapján idézi: BuzÁSl 1975, 114. A szerződést később közli a festő nevével együtt HORVÁTH 1979, 47, aki azonban a megrendelést tévesen Thurzó György (f 1616) portréjára szóló megrendelésnek mondja. Wenzeslaus Swoboda, Maler aus Leipnik munkája 1621-ből, egy nemzetségkönyv lapja Lipcsében a Stadgeschichtliches Museumban található THIEME - BECKER XXXII, 356. 26 FIDLER III, 239. 27 FIDLER IV, 227., itt a neve Müüerscherként közölve, ez azonban gyaníthatóan melléknévi alak. 28 FIDLER III, 226. Leonhard Juvenel 1641-ben Bécsben házasodott, ld. THIEME - BECKER XIX, 366. 29 KOPPÁNY 1991-2001,190, ahol húsz portréról van szó, ezzel a számmal közli az adatot Koltai András is legújabb tanulmányában: KOLTAI 2008, 423. A MTA Művészettörténeti Intézet levéltári gyűjteményének A-I24/774. számú céduláján azonban az adatgyűjtő Iványi Béla saját javításával a húsz kettőre lett javítva. A fentiekben az adatot én ennek megfelelően vettem figyelembe. A festő ugyanitt leírt levele sem tartalmaz más számot, mint az Iványi által javított két darab. A megrendelést említi GARAS 1953, 142. Stollról és egyéb portrémunkáiról THIEMEBECKER XXXII, 104. 30 KOLTAI 2008, 424. 31 A Batthyányakkal foglalkozó már említett irodalmon túl ld. elsősorban Iványi Béla 1956 előtt végzett levéltári gyűjtését részben ma már nem fellelhető levéltári fondokból is az MTA Művészettörténeti Intézetének levéltári gyűjteményében az A-I-24. számú levéltári egységben.A herceg Batthyány család levéltári cédulagyűjteményéről a további feldolgozások ismertetésével: BIBÓ ISTVÁN - KERNY TERÉZIA - SERFŐZŐ SZABOLCS: A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Intézetének Levéltári Regesztagyűjteménye. Budapest 2001, 49-52. De ide számítható a következő jegyzetben hivatkozott Batthyány-irodalom is. 32 GARAS 1953,137,155/131 .j.; KOPPÁNY 1991-2001, 184-185; KOLTAI 2008, 412/56.j. 33 GARAS 1953,89, 137, 154/10.j.; KOPPÁNY 1991-2001, 184-185. 34 KOPPÁNY 1991-2001, 189. 35 KOPPÁNY 1991-2001, 182, valamint az ábrázolt neve nélkül: GARAS 1953, 146. Az arcképmegrendelés forrásbeli említésére lásd a kivonatot Batthyány Ádám számadásaiból, Körmend, 1654. március 20.: „Ekenspergh herczné (azaz hercegné) leaniat írtam le, attain képírónak arani 9 f. 27". Ld. MTA Művészettörténeti Intézet, levéltári gyűjtemény, A-I24/1014. cédula. Iványi Béla gyűjtése. 36 Az akkori levelezésekben előforduló feltevést Batthyány jelöltjére, valamint arra, hogy a fenti dátummal azonos időben, 1654 márciusában, Batthyány épp Grazban tartózkodott ott tanuló fiait meglátogatni ld. FAZEKAS 1996, 111/83. j. 37 Blockra és Thomasra legújabban a régebbi irodalom feldolgozásával is ld. az 5. jegyzetben említett tanulmányokat, valamint: Zsánermetamorfózisok 1993, A-2. kat. sz., Cornells Sustermans újonnan meghatározott képeire: első kötet, X-9. Paudiss magyarországi működésének forrására: GAR.4S 1953,95; MOJZER 1981, 288-290.