Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)

Tanulmányok - BUZÁSI ENIKŐ: Portrék, festők, mecénások. A portré történetéhez a 16—17. századi Magyar Királyságban

38 BUZÁSI 2000/2, 478-481, a Nádasdy számára festett többi oltárkép említésével. 39 Galavics Géza (5.j.) említett Jan Thomas-cikke mellett ld. BUZÁSI 2005, 245-286. 40 Pl. Thurzó Györgyné Czobor Erzsébet után maradt javak megosztása 1626.július 7.: RADVÁNSZKY II, 246-248; Bethlen István fejedelem végrendelete, 1646. augusztus 27.: RADVÁNSZKY III, 285-286, 290; Ruszkai Dobó Ferenc végrendelete 1602. január 28. RADVÁNSZKY III, 207—208; Báthory István országbíró pótvégrendelete, 1603. június 19.: RADVÁNSZKY III, 225. Például Illésházy Istvánné Pálfry Katalin, akinek tulajdonában első férjéről, Krusics Jánosról Trencsénben őrzött két portrét is tudunk (a rájuk vonatkozó adatokat ld. első kötet, X-l.) 1612-es végrendeletében így hagyatkozik: ,,Az pozsonyi házat is hagyom Illésházy Gáspárnak és Trencsényben az mennyi kárpit és szőnyeg vagyon azt is neki hagyom, az szegény uram ruháit is." RADVÁNSZKY II, 147—148. 41 SCHÖNHERR 1888,581. 42 ,,A tegzeket oszszák a négy fiú közzé, s a több lóra való mindenféle szerszámokat, szőnyegeket és köntösöket, s a tátházban lévő kárpitokat; de a kárpitokhoz Miklóska ne szóljon, mivel ő néki a ffaknai és kismartoni várakban lévő kárpitokat hagyom, ugy hogy ottan maradjanak a váraknál, a minthogy a képek is, és a Kismartonban lévő Kunsztkammer." MERÉNYI 1911, 153. 43 MERÉNYI 1911/2, 609-610. 44 MOL Esterházy család hercegi levéltára, P 125 Pál nádor iratai No. 11672 „Az Bécsi képek Laistroma." (A jegyzék címeként) „Verrzeichnus der Mallereyen" 1669 körül. 45 Ld. a legkirívóbb példát: Thurzó György nádor kincstárának 1612-es leltárában 99 db flandriai, „írott posztós", aranyos bőr, posztós, „tafotából csinált" kárpit volt, régi és újabb vegyesen. RADVÁNSZKY II, 183. Thurzó biccsei várának berendezéséről a vár 1627. évi inventáriuma alapján ad áttekintést LENGYEL 2006, 133-134. Egyébként ld. további példaként: THALY 1898, 211-217: Orllé István gömöri főispán hátrahagyott ingó portékái, 1641. Nagyon gazdag szőnyegekben, kárpitokban, kép egy sincs; Uo. 221-224: Orlay András ingóságai és követelései gyámjának örökösein. 1650. Benne sátrak, 6 flandriai kárpit, 18 szőnyeg, kép nincs; Uo. 241—244: Serényi András és neje, Orlay Borbála javainak leltára, 1683. 22 szőnyeg, kép nincs. RADVÁNSZKY II, 344-346, az óvári (Draskovich) kastély berendezésének leltárában 1661. június 7.: 27 kép, 27 aranyas bőr és 9 szőtt kárpit; RADVÁNSZKY II, 362-371, Viczay Jánosné Héderváry Katalin halála után maradt ingóságokban, 1681. május 14.: 45 db varrott, szőtt, selyem, szőr, aranyos bőr, írott vászon, „emberképes" stb. kárpit, több szőnyeg, kép csupán néhány kisebb szentkép különböző fiókokban. 46 Pl. a számtalan példa közül: VINCE 1818, 929, Rákóczi Pál, kevéssel később országbíró kastélyának leltárában a zenélő szobában: „egy fejér asztal; Két öreg rámás kép; Két festet fagyertyatartók, oltárhoz valók"; RADVÁNSZKY II, 322, Berényi Györgynek a bodoki várkastélyban lévő ingóságaiban, 1656. július 15.: 24 szőnyeg, négy szobára való viselt kárpit, egy „vég" új kárpit, egy viselt és egy új aranyas bőr kárpit, valamint „képek". A szűkszavú, képekre nézve meglehetősen információszegény leltárakból néhányat összefoglalóan ismeretet a leltári tételek közlésével együtt: IvÁNYl 1912, 73-78. 47 RÓZSA 1960, 435; GALAVICS 1990, 403-405. Az epigrammák szerzői: maga Oláh Miklós, unokaöccse, Bona György, Liszthy Sebestyén kancelláriai jegyző, a neves királyi titkár, János testvére és Istvánfíy Miklós történetíró, az érsek titkára. 48 Nagyszombat (Trnava) Szent Miklós-templom, ld. LUDIKOVÁ 2002/2, 90-91. 49 Oláh Miklós sírlapján túl lásd a teljesség igénye nélkül azokat a síremlékeket, amelyeken egyértelmű az ábrázolás portréjellege: Révay Ferenc nádori helytartó (f 1553), Turócszentmárton; Üjlaky Ferenc egri püspök, királyi helytartó (fi 555), Pozsony, Dóm; Serédy György kassai kapitány (fi 557), Bártfa, Szent Egyed-templom; Rueber János felsőmagyarországi főkapitány ("]"1584), egykor Kassa, Szent Erzsébet-templom, ma Magyar Nemzeti Galéria (IX-4h'Thurzó II. Elek kamaraelnök (fi 594), Lőcse, Szent Jakab-templom; Fejérkövy István nyitrai püspök, királyi helytartó (f 1596), síremléke 1588, Nyitra, Székesegyház; Szegedy Pál csanádi püspök (f 1597), Lelesz, Prépostsági templom; Pálffy II. Miklós komáromi, érsekújvári és esztergomi főkapitány, valamint Pozsony város kapitánya (f 1600) két síremléke: Pozsony, Dóm, ill. Ferences templom; Kuthassy János esztergomi érsek, királyi helytartó, kancellár (f 1601), Nagyszombat, Szent Miklós-templom; Hetési Pethe Márton kalocsai érsek, királyi helytartó (f 1605), Pozsony, Dóm; Illésházy István nádor (f 1608), Bazin (Pezinok) plébániatemplom; Forgách Ferenc bíboros, esztergomi érsek, királyi helytartó, kancellár (f 1615), Nagyszombat, Szent Miklós-templom;Thurzó György nádor (f 1616) Arva,Vár; Homonnai Drugeth György országbíró (f 1620), Nagyszombat, Szent Miklós-templom; Erdődy Tamás horvát bán, tárnokmester (f 1624), Zágráb, Székesegyház; Lósy Imre esztergomi érsek, királyi helytartó, kancellár (fl642) Nagyszombat, Szent Miklós-templom; Illésházy Gáspár árvái, liptói és trencséni főispán (f 1648), Trencsén, plébániatemplom. Mindehhez: AGGHÁZY 1959, passim; MIKÓ 2001/2, 308-311; MIKÓ-PÁLFFY2002, 107-172; LUDIKOVÁ 2002/2, 85-106; MIKÓ 2005, 625-660; LUDIKOVÁ - MIKÓ - PÁLFFY 2006, 327410. 50 Dobó feleségének, Kerecsényi Juditnak férjével közös sírkövét 1614ben már a megállapított örökös, LorántfTy Mihály készíttette el. A kérdésről és a fennmaradt síremlékről alapvetően a forrás közlésével együtt ld. GERVERS MOLNÁR 1983, 35-40. 51 KEMÉNY 1903, 340. A kassai családból származó Strobelről itt közölt adatok: 1583-tól szerepel a városi iratokban, 1587—1597 a városi közgyűlés tagja, 1 598-ban tanácstag. 52 Thurzó Imre naplója 19. századi másolatban maradt fenn: MOL P 642 1. cs. 28. tétel, Szontágh Dániel irathagyatéka, fol. 54. 1617 január 8-án ,Jüt meg Kresaczeh, az az küfaragó Morvabul, s hozta meg az fekete Posztot.", 9-én „Reggellj minth edgi 8 ora tájban szegeztettem be az Szegeni Uram Attiam testet, koporsóban." BUZÁSI 1915,113. Eredetijének ismeretét Pálfry Gézának köszönöm: Státny archív v Bytci; Oravsky komposesorat, Acta varia thurzoniana, Fasc. 225/6, fol. 13. 53 THALY 1813, 678. 54 KOMÁROMI 1892, 561, 567; GARDAS 1953, 110; GALAVICS 1990, 407, 411. Radéczy 1581, március 29-én kelt hagyatéki leltára: „Inventanum rerum reverendissimi domini domini Stephaní Radecy episcopi Agriensis et per Hungáriám locumtenentis 29. die mensis Mártii anno domini 1581." A benne szereplő portrék Komáromi közlése alapján: a tárházban „Egy öreg ládában ....Uram ő nagysága képe ezüstbe foglalva aranyas; Az kis szobába bibhotecában Uram ő nsga képe"; a leltár szerint uo.: „Veszprimi pispek uram Fejérkövy István képe egy; Ferdinand császár képe; Maximilián császár képe; Mátyás király képe". 55 IVÁNYI 1926, 134; GALAVICS 1990. 402/2. j., 407. Mossóczy 1587. augusztus 1—9. között kelt hagyatéki leltára: „Inventarium universarum rerum mobilium reverendissimi ... Zachariae Mosshoci episcopi Nittriensis ... in arce Nittriensi ... die prima augusti anni 1587" (MOL U et C Fasc. 77, Nr. 17.). A képek említése a leltárban Iványi közlése alapján: „[ImagoJ Reverendissimi Stephani Radetii, 1 ; Reverendissimi domini Stephani Feirkeöwy imago, 1; Imagines divorum imperatorum Ferdinandi et Maximiliani 2;Joanms Corvini seu Huniadi imago, 1" — itt vagy a Mossóczy-hagyaték, vagy a Radéczy-hagyaték leltározója tévedett, utóbbi ugyanis Mátyás király képét említi, (ld. az előző j.) vagy pedig a két kép nem azonos, továbbá ,,[Imago| Reverendissimi domini