Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)

Tanulmányok - MAROSI ERNŐ: AZ Alpokon innen és túl. A reneszánsz látszólagos válaszútjai Magyarországon 1500 körül és után

10. M. S. mester: Krisztus az Olajfák hegyén Selmecbányáról, 1507 (Esztergom, Keresztény Múzeum) 11. M. S. mester: Feltámadás Selmecbányáról, 1507 (Esztergom, Keresztény Múzeum) érdekszférájába került. Hamarosan megjelent az augsburgi Fuggerek tőkéje is ebben a régióban, s — amint újabb kutatások kimutatták — a benyomuló Thurzó-Fugger-társaság és a város hagyományos patríciátusának konkurrenciaharcában a régi polgárság élt a városban és környezetében a művészi reprezentáció és az alapítások eszközeivel.

51 A regionális súlypontok jelentőségének és kölcsönhatásainak bizonytalanságai mellett a másik fontos problémát a művészettörténet-írás számára az egymást követő stílusváltozások kronológiája jelenti. Mindez összefügg a „dunai iskola" fogalmának érvényével. Az 1997-ben, a budapesti Vizitációtábla restaurálásának befejezése alkalmából a Magyar Nemzeti Galériában rendezett M.S. mester-kiállítás legfontosabb eredménye a táblák egyazon oltárhoz való tartozásának s e hatalmas oltár rekonstrukciójának tisztázásán kívül minden bizonnyal az oltár festményeinek végleges kiszakítása volt abból a — bár sokat vitatott — kontextusból, amelybe 1907ben, Hermann Voss dunai iskola-könyvében kerültek.

52 A budapesti kiállítás és a katalógus szerteágazó szempontjainak sorából kirajzolódnak egy olyan, 1500 táján elterjedt grafikai formanyelv körvonalai, amelynek értelmezése számára a fiatal Albrecht Dürer művei jelentik a mércét.

33 Meglepetésszerűen egy olyan ecsetrajzot fedeztek fel az esztergomi Feltámadás-tábla hátoldalán, amely a stilisztikai problémakör közepébe vezet. A vázlat, amelynek a saját kezűségét is kétségbe vonták, egy női szent lefejezését ábrázolja, és közeli rokonságot mutat az M.Z. mester Szent Katalin lefejezését ábrázoló rézmetszetével.

54 Ugyanolyan rokonsági kapcsolatról van szó, amely Veit Stoss Szent Jakab fővételét ábrázoló rézmetszetét is összeköti M.Z. mester Keresztelő Szent János fővétele-metszetével. Az utóbbinak Borbála vértanúsága lapjával Budapesten egy müncheni rajzot is párhuzamba állítottak, melyet a monogrammista sajátkezű művének határoztak meg. Kérdéses, vajon a fedőfehérrel modellált müncheni ta-