Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)
Tanulmányok - Kiss ERIKA: Ötvösművek a 16-17. századi Magyarországon
az ékszer és díszes fegyver vagy lószerszám áll. A legolcsóbb ajándék-ötvösművek, a kanalak ára átlagosan 3-6 forint volt. A 6—20 forintnyi összegbe kerülő ajándékok között Erdélyben legtöbbször szőnyeget találunk. Ugyanebbe az árkategóriában tartoztak a katonáknak ajándékozott ezüstös botok is. 38 A kanalakat és a szőnyegeket többnyire városi polgárok, kevésbé előkelő fejedelmi familiárisok vagy azok gyermekei kapták esküvőjük alkalmával. 39 Előfordult azonban, hogy az „udvarmester uramat" vagy a váradi porkolábot „tisztelték vélle fel". 40 A pohár a középkor óta a legelterjedtebb ezüstműajándék volt Magyarországon is. 41 Az uralkodó ugyanúgy poharat küldött, mint ahogy a kora újkori városok is ezzel kedveskedtek egy-egy gazdagabb középbirtokosnak vagy főúrnak keresztelőn, lakodalomban. Az erdélyi portai, budai követségek ajándékozási listáin a rang szerint tüntették fel, kinek mekkora súlyú és hány darab kupa és/vagy milyen összegű ajándék járt. 42 Az ötvösművek és a készpénz mellett díszes fegyvereket, illetve a basa és a szultán nőrokonainak öltözéket, textíliát vittek a követek. 43 Az erdélyi fejedelmi ajándékozási gyakorlatban Apafi Mihály fejedelemsége idején figyelhető meg változás. Ekkor a fejedelmi ajándékok között háttérbe szorultak az ezüstedények, és a lószerszám, illetve a (dísz)fegyver lett a legfontosabb tétel. A Magyar Királyság városai a 16—17. században is a korábbi, késő középkori gyakorlatot követték újévi, diplomáciai ajándékozási gyakorlatukban. A királyi (császári) udvarba, a főúri udvarokba vagy a császári hadak vezető tisztjeinek küldött ajándékok általában poharak, kupák. Ezeket a városok többnyire a helyi mesterektől szerzik be. Gyakori volt, hogy egy-egy fontos esemény előtt az érintett városi elöljárók „egyeztettek" az ajándék értékéről. 44 Az ajándékul adott ötvösművek között némi különbséget tehetünk. Ez valószínűleg nem volt írott szabály, csakis az előfordulás gyakorisága alapján vonható meg ez a határvonal. Ezüstedényt általában a város—fejedelem, város—uralkodó, város-főpap viszonyában említenek. Ez játssza a főszerepet a portai ajándékok között is, ami egyféle adónak is tekinthető. A bécsi udvar és a budai pasa közötti ajándékváltásban is hasonló a fontosságuk. 4 ' 1 Általában akkor találkozni vele, ha az ajándékozó és a megajándékozott eltérő társadalmi rangú. Gyakran alkalmazzák a vesztegetés egyik kifinomult eszközeként, például a portán a megfelelő tárgyalási pozíció, időpont kieszközlésére. A kevésbé személyes, illetve a nem személyek, hanem testületek által ajándékozott tárgyak esetében sokkal gyakoribb a továbbajándékozás szokása is. A bécsi udvarban bevett szokás volt az ajándékba kapott lavabók, kupák elajándékozása, például a török portának. 46 A pohár és a kupa között nemcsak formájukban, hanem rangjukban is volt különbség. Az egyszerűbb pohárnál rangosabb volt a talpas-száras kupa. Az újévi, diplomáciai ajándékok között az asztali ezüstök formáját követő díszedények a középkor óta a legfontosabb tételek közé tartoztak. 47 A magyarországi és erdélyi gyakorlatban, a különböző hivatalos ajándékok között sokkal nagyobb számban szerepelnek 6. Cseh György (Kecskemét): Úrvacsorapohár, 1631 7. Johann Weidner (Selmecbánya): Úrvacsorakanna, 1685 (Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum) (Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum)
