Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - VI. Az EGYHÁZAK ÉS A MŰVÉSZET 3. A REFORMÁTUSOK - A debreceni oszlopdíszes úrasztali kannák

Fehér len- és pamutvászon, aranyozott ezüstfonalas hímzéssel. Körben nyolc különálló, szimmetrikus, a perzsa és török szőnyegek keretdíszéről ismert motívum díszíti. Az oldalak közepén merőlegesen, valamint sarkaiban átlósan apró levelekből és virágokból kinövő, két fogazott szélű sarlós levél között mandulaidom áll. A nagy szélső levelekben kis levelek és rozetták sorakoznak. A középmotívumot háromágú, szimmetrikus virágbokor tölti ki: a középső egyenes száron díszes gránátalma, a két szélső ág apró virágos, leveles indája kinyúlik a keretből. Az oldalak virágmotívumai alatt rövid egyenes vonal zárja le, a sarkok virágmotívumaitV alakú hímzett csík hangsúlyozza. ETL LÁSZLÓ 2001, 43, 7. sz. (korábbi irodalommal) VI-25 Török turbántakaró az ónodi református egyháztól Oszmán-török, 16. század vége Vászon, selyemhímzés, selyemtaft; 106 x 107 cm Budapest, Iparművészeti Múzeum,Textilgyűjtemény, ltsz.: 11307. Fehér vászon alapon nyers, kék, zöld, kétárnyalatú lila, rózsaszín és sötétbarna színű selyemmel hímzett. A terítő egész felületét kitöltő hímzés dísze a négy sarokból átlósan kinövő, ívelt és tört száron nyíló lótuszvirágból, tulipánból, szegfűből és virágzó szilvafaágból alakított, sásleveles virágbokorból áll, melyek középen kisebb tulipánokkal, lótuszvirágokkal és rozettákkal töltött nyolckaréjos medaliont fognak közre. A szélek mentén a terítő széles selyemtaft-sávval keretezett. A középső kerek medalion alapján feltehetően az egykor kisméretű turbántakarónak (kavuk örtüszü) készült terítőt a selyemtaft kerettel utólag egészítették ki csomagoló kendővé (bohcsa). PE CSERMELYI 1918, 76, 213. sz.; PÁSZTOR 1990, 7; Szülejmán 1994, 101. kat. sz. (PÁSZTOR EMESE); PÁSZTOR 2004, 126,5-6. kép; PÁSZTOR 2005/2,207. VI-26 VI-26 Keszkenő a szendrői református egyháztól 17. század második fele Vászon, hímzés; 80 X 75 cm Budapest, Iparművészeti Múzeum,Textilgyűjtemény, ltsz.: 19464. Fehér lenvászon, bóluszvörös, kék, zöld, barna, nyers színű selyem- és ezüstfonal. Négy sarkában egy-egy nagy szimmetrikus virágbokor áll. Kis kacsos díszű szívből hosszú egyenes száron szegfű nő. Két oldalra kihajló nagy csigás indák öblében gránátalma, alatta kis visszahajló szárakon tulipán. Az indákon apró virágok, bogyók és levelek. A keszkenő oldalainak közepét szívből kiágazó apró virágos, kacsos virágbokor díszíti. A szimmetrikus virágbokor az európai reneszánsz mintakönyvek jellegzetes mintája, de légies megformálása, változatos díszítése és a szirmok váltakozó színei sajátos gazdagságot nyújtanak. ETL Reneszánsz és manierizmus 1988, 130,412. kat. sz. (LÁSZLÓ EMŐKE); LÁSZLÓ 2001,46, 12. sz.