Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - II. A HUMANISTÁK ÉS A KÉSŐ RENESZÁNSZ MŰVÉSZET

grafikák maradtak utána, ez esetben a jelzés egyértelműen arra utal, hogy mind az előrajzolást, mind a lemez kidolgozását saját maga végezte. Az uralkodó legidősebb fiának és utódjának portréja szinte tükörképe ennek, így elképzelhető, hogy Ferdinándé készült előbb, majd ezután került sor a megbízást adó Miksa képmásának kidolgozására. VL CENNERNÉ WILHELME 1955, 157-163; HILGER 1969; GALAVICS 1990, 401-418; FERDINAND 1. 2003, 239, 563. II-6 II. Miksa császár képmása Martino Rota (1520 körül - 1583), 1575 Papír, rézmetszet; lapméret: 21,6 x 14,8 cm Felirat lent: „MAXIMILIANVS II • D • G • ROMAN • IMP • SEMPER AVG • I GERMAN • VNGAR • BOHEMIA DALM • CROAT • REX I ARCHID • AVSTRLE DVX BVRGVND • COM TIROLIS • ZC | MDLXXV" Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum,Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 3174. A dalmát származású művész a szintén sebenicói születésű Verancsics Antal meghívására érkezett 1573-ban Magyarországra, ám pártfogója halála miatt új mecénásra volt szüksége. Még ebben az évben a császári udvarban teljesített megbízásokat, így elkészítette az uralkodó, Miksa portréját is, hadvezéri páncélban, háta mögött függönnyel és vedutarészlettel. II-6 Ezen az 1575-ös lapon már mindent elhagy a modell körül, és üres háttér előtt, ünnepélyesebb formában ábrázolja azt. Egyidejűleg metszette Miksa apjának, I. Ferdinándnak és Balassa János királyi főajtónállónak a képmását, azokat is hasonló módon komponálva, a feliratokat pedig ugyanolyan keretbe helyezve. A más, magas rangú tisztségviselőket és a humanista kultúra támogatóit ábrázoló metszetek sejtetik, hogy Rota udvari művészként gyorsan felvirágoztatta vállalkozását, és portrétípusával divatot teremtett. VL CENNERNÉ WILHELMB 1955, 157-163; HILGER 1969; GALAVICS 1990, 401-418. II-7 II. Rudolf császár képmása Martino Rota (1520 körül - 1583), 1576 után Papír, rézmetszet és rézkarc; 27,8 x 18,1 cm (körülvágva) Felirata alul: „RVDOLPHVSIIDG: ROM. IMP. SEM | AVG GERM. FIVNG. BOHÉM. DALM. ZC REX | ARC HID. AVSTRIAE DVX 13VRGVN. ZC"; a bal felső sarokban, a sas karmában tartott mondatszalagon: „ADSIT" Jelezve jobbra lent: ,,M." (hat küllős kerék jel) Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum,Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 474. A mellképen háromnegyed profilban látszó Rudolf császár spanyol csipkegallért és gazdagon díszített páncélt visel, bal vállán pedig a megkötött csomó utal az antik császári tógára. Fejét babérkoszorú övezi, bajusza és szakálla rövid. A bal sarokban fölül látszik a császár emblémája, a mondatszalagon „ADSIT" felirattal kísért nyílvesszőt fogó sas, melynek kettős jelentése volt. Az egyikben a „Dominus" szóval kiegészítve: „Segítsen az Isten", a másikban betűszóként olvasva — „Adiuvante Domino Superabo Imperatorem Turcarum"— „Isten segedelmével legyőzöm a törökök uralkodóját". A császár mint a törökkel szembe szálló hős hadvezér jelenik itt meg, amit hangsúlyoz az antik császárportrékkal és fegyverekkel sűrűn borított díszpáncél, mellén a német-római császári koronával és kétfejű sassal ábrázolt cseh-magyar címerrel. Martino Rota udvari művészként több grafikát is készített Rudolfról. A legkorábbi rajzán (Budapest, Szépművészeti Múzeum, ltsz.: 264) az 1572-es magyar királlyá koronázásakor örökítette meg a díszpáncélos királyt. Valószínűleg ezt használta fel előképként ahhoz az 1575-ös rézmetszethez, ahol cseh királyi díszben ábrázolja még szintén szakáll nélkül (Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 3753). Az 1576-os császárrá koronázáskor Giuseppe Arcimboldo rajza szerint (Prága, Národní galerie, ltsz.: 40155) még szakálltalan Rudolfról nem sokkal később készülhetett a most kiállított metszet és a nagyon hasonló kisebb méretű másik (Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 7768), melyen Rota ovális medalionba foglalva ugyanezzel a felirattal ábrázolja az uralkodót. Ez utóbbin a páncélban pontosan felismerhető a korai rajzán megörökített darab mása. A bécsi Kunsthistorisches Museum őriz egy ebből az időszakból származó, Rotának tulajdonított olajképet, amely szintén a páncélos, galléros császárt ábrázolja (ltsz.: GG 2587). Mivel azonban az összes Rotának tulajdonított festmény szignálatlan, és nincs adatunk