Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)
Katalógus - II. A HUMANISTÁK ÉS A KÉSŐ RENESZÁNSZ MŰVÉSZET - Humanista kör Pozsonyban a 16. század második felében
[1-7 arról, hogy festőként is dolgozott volna, a formai azonosítás mellett nem lehetünk biztosak abban, hogy grafikai lapjai mellett más műveket is alkotott. GM Prag 1988, 569. kat. sz., 627; GALAVICS 1990, 25. j., 35. j.; Rudolf 1991, 1. kat. sz. Humanista kör Pozsonyban a 16. század második felében A Mohács után kialakult történelmi helyzetben a humán műveltség és a természettudományok művelése igazán csak a Magyar Királyság nyugati sarkában tudott békésen és szervesen alakulni. Elsősorban a Pozsony—Nagyszombat-Bécs háromszög volt a helyszíne egy egymáshoz számtalan szállal kapcsolódó értelmiségi baráti kör életének, melynek tagjai között voltak főpapok (Oláh Miklós, Listhius János, Verancsics Antal, Mossóczy Zakariás, Radéczy István), a bécsi udvarnál magas hivatalt viselő tudósok (Zsámboky János, Istvánffy Miklós), arisztokraták (Batthyány Boldizsár) és polgári származású értelmiségiek (Georg Purkircher). A magas szintű szellemi élet meglétét bizonyítja, hogy külföldi tudós humanisták is megtalálták itt a számukra megfelelő életformát, baráti kört, tevékenységi területet (Carolus Clusius, Nicasius Ellebodius). Az akkor már Pozsonyban élő flamand filológus, Ellebodius így írt erről: „Ha Isten békét ad ennek az országnak, akkor ez a legalkalmasabb hely tudományos tervek megvalósítására". A szellemi pezsgés és a valódi humanista légkör kialakításában talán a legfontosabb szerepet Oláh Miklós játszotta, aki egyház- és művelődésszervező munkájával (a nagyszombati káptalani iskolába hívta tanítani Ellebodiust),a tehetséges ifjak pártfogásával, taníttatásával (Mossóczy, Istvánffy) erőteljes kezdőlökést adott a térség kulturális életének fellendítéséhez. A humanista kör kialakulásának másik fontos oka aló. században fénykorát élő padovai egyetem volt. A mind a humán, mind a természettudományok terén kora legkiválóbb iskolája a magyar ifjakat is seregestül vonzotta, kevés kivétellel (pl. Batthyány) a 16. századi humanisták valamennyien megfordultak Padovában. Harmadik inspiráló erőnek Bécs közelsége tekinthető, az ottani kulturális élet meghatározó alakjai voltak Listhius,Verancsics, Oláh és persze Zsámboky János is. Zsámboky személye jelentette az összekötő szálat a pozsonyi társaság felé — elsősorban padovai tanulótársán, Purkircheren keresztül. A másik hasonló személyiség Batthyány Boldizsár, aki gyakran fordult meg Bécsben, de németújvári birtoka is valóságos humanista központ volt. Radéczy István egri püspök, királyi helytartó pozsonyi háza és kertje — benne a többek, így Istvánffy által is megénekelt hársfával - volt a baráti társaság állandó találkozó helye, mintegy árkádiai liget, a múzsák lakóhelye. Mi kötötte össze e jeles férfiakat magas műveltségükön kívül? Többen közülük orvosok is voltak (Zsámboky, Ellebodius, Clusius, Purkircher), de a filológus elmélyültség nem állt távol egyiküktől sem.Valamennyien írtak rendszeresen alkalmi verseket — gyakran egymáshoz is. Levelezésük emelkedett, az antikvitás hagyományaira épülő, tudatosan formált, irodalmi igényű alkotás volt. S ami igazi humanista körré teszi e baráti társaságot, az az, hogy műveiket is gyakran ajánlották egymásnak - ezzel is fenntartva a humanista szellemi elit légkörét. (Zsámboky például Listhiusnak ajánlotta 1569-esJanus Pannonius-kiadását.) A reneszánsz, humanista szellemiség jellemzője az is, hogy mindannyian érdeklődtek a természettudományok, a csillagászat, a botanika iránt is, többüknek volt tekintélyes érem- és műkincsgyűjteménye — s természetesen kézirat- és könyvtára is (RITOÓKNÉ 1984). BoK II-8 Görög nyelvű Homéros-kötet Nicasius Ellebodius pozsonyi könyvtárából 1525 [coliig. 1.:] HOMÉROS: Odysseia. Batrachomyomachia. Hymnoi. Strassburg, Wolfgang Köpfel, 1525 Papír; foil. 251, [61]; 8° (VD/16 H 4692) [coliig. 2.:] Dionysiu Oikumenés Periégésis. Aratu Phainomena. Proklu Sphaira. Basel, (Ioannem Bebel), 1523 Papír; pp. [4], 135, [133];8° (VD/16D 1980) Papírtáblára kasírozott - egykorú gótikus — barna bőrkötés, vaknyomással. Bejegyzés: „Collegii Societatis Jesu Sopronii Catalogo inscriptus 1641"
