Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - II. A HUMANISTÁK ÉS A KÉSŐ RENESZÁNSZ MŰVÉSZET

II-4 II-4 Verancsics Antal képmása Martino Rota (1520 körül - 1583), 1571 Papír, rézmetszet és rézkarc; 23,5 x 18,4 cm (lemezméret), 25,7 x 20,1 (lapméret) Felirata balra fent; „ ANTON IVS VERANTIVS | ARCHI EPISCOPVS I STRIGONIESIS | VNGARIE | PRIMAS | ET | LOCVMTENENS I SCRQM- I M.D. LXXI."; jelezve jobbra lent: „MARTINVS ROTA I SIBEN1CESIS." Balra lent ovális pecsét: koszorúban: „Ex | Bibi. Com. | F. Széché | nyi." Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum,Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 4552. Az első Verancsicsról készített portrét követően egy évvel Martino Rota egy újabb, immár a humanista udvari ember, diplomata és főpap személyiségét előtérbe helyező metszetet alkotott. A későbbi portrémetszetein emblematikussá váló képkivágatban, mellvéd mögött látszik a félalakos, szembe néző érsek. A csuklyás vállgallért (mocetum) viselő főpap nyakában aranyláncon mellkereszt függ, dús szakálla a melléig ér. A mellvédre helyezett bal keze — békeköveti mivoltát jelezve — olajággal átkötött handzsáron és tőrön nyugszik, mellette nyitott könyv, homokóra és iránytű jelzi a humanista környezetet. A teljesen semleges háttéren jobbra az érseki jelvényekkel koronázott családi címer, balra a felirat látható. A metszet egy korábbi változatán a feliratban még nem szerepel a helytartói cím (locumtenens), ami arra utal, hogy a kinevezés után (1572. június 24.) módosították a nyomódúcot.A plasztikus kidolgozású portré az arc hangsúlyosabb, egyéni fiziognómiájával bensőségesebb közegbe vonja az ábrázoltat, a közvetlenséget és könnyedséget állítva a reprezentáció helyére. CENNERNÉ WILHEEMB 1955, 159-160, 2. kép; GALAVICS 1986, 17; GALAVICS 1987, 236, III. kép; GALAVICS 1990, 3. kép; GALAVICS 2001, 3. kép. II-5 I. Ferdinánd császár képmása Martino Rota (1520 körül - 1583), 1575 Papír, rézmetszet; lapméret: 21,6 x 14,9 cm Felirat lent: „FERDINAND DG- ROMAN • IMP • SEMPER AVG • I GERMAN VNGAR • BOHEMIA.DALM • CROAT • REX I ARCHID • AVSTRI/E DVX BVRGVND • COM TIROLIS • ZC | M • D • LXXV", jelezve a jobb alsó sarokban: „Manus Rota f." Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum,Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 1294. II. Miksa uralkodásának idején az uralkodói udvar és Bécs a humanizmus egyik legfontosabb központja lett. A császár maga is sikeresebbnek mondható a tudomány és a művészetek pártfogójaként, mint a politikában. O volt az első számú mecénása aVerancsics hívására érkezett Martino Rotának is, aki itáliai tanultságának eredményeit ötvözte a német-németalföldi művészet vívmányaival. Kitűnő munkájának előképe feltehetően az a festmény lehetett, amelyet Giuseppe Arcimboldo készített I. Ferdinándról az uralkodó halálának évében, s ma már csak másolatban ismerjük. A képkivágás, a félprofil beállítás, a nézőre vetett tekintet és az Aranygyapjas Rend jelvényének kiemelése mind egyezést mutatnak. Rota azonban még az arcvonásokat is részletezte, a fény irányát kissé eltolta, erős árnyékolást alkalmazott, s ezáltal elevenebb hatást ért el. Bár eredeti munkája nem, csupán sokszorosított II-5