Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - I. A JAGELLÓ-KOR: VÁLTOZATOK NÉHÁNY TÉMÁRA - Könyvfestészet - MIKÓ ÁRPÁD: Illuminait könyvek a kora újkori Magyarországon

1-25 tebb részt, a kánont bevezető és elkezdő dicsénekek szövegét és dallamát — tartalmazza, az egész egyházi évre. Az egyes formulákat díszes iniciálék nyitják; több helyen is hiányoznak azonban a címet indító kezdőbetűk (pl. fok 2v: [A]sperges me, fok lOr: [D]e nativitate Domini, [D]e resurrectione Domini stb.). Az iniciálék többfélék: vannak színes alapú négyszögekbe zártak, amelyek hátterét ecsetarany vagy -ezüst virágdísz borítja; szabadon állók, színesek és aranyozottak; gótikus szalagokból hajtogatottak, figurálisok (pl. fok 15r: bagoly, babérkoszorúban; fok 42r: maga Verancsics térdel a Feszület alatt - ez a kánon kezdete) és kalligrafikusak. Az iniciálék kvalitása nem kiemelkedően magas, de egységes. A festő a figurákat kevésbé gyakorlottan ábrázolja (fok lOr: lépő puttó); előképei könyvekből, betű-mintalapokról származhatnak. Verancsics Antalt 1558-ban helyezte át I. Ferdinánd a pécsi (ekkor címzetes) püspöki méltóságból az egri püspöki székbe; a pápa csak 1561-ben erősítette meg, ekkor szentelte püspökké Oláh Miklós. 1563-ban kijavíttatta az — 1552-es ostromban súlyosan megrongálódott — egri székesegyház déli mellékhajójából nyíló kápolnákat, ekkor állíttatta helyre Rozgonyi Péter püspök 14. századi sírkövét. Lehetséges, hogy ebből az alkalomból, a viszonylagos konszolidáció idején készült a díszes praefationale.Verancsicsot 1569. október 17-én helyezte át az uralkodó az esztergomi érsekség élére; 1569. december 5-én mondta élete első miséjét. (SUGÁR 1984, 263-271 ; Esztergomi érsekek 2003,261-268 [LAKATOS ADÉL]). 1563-ban a praefationale reprezentációs céllal készülhetett, nem gyakorlati használatra. Mai kötését utólag kapta, ekkor körülvágták a lapokat (néhányon a miniatúra-lapszéldísz meg is sérült: fok 20v). MÁ IVÁNYI 1986, 56, 54. sz. 1-26 Listhius János veszprémi, majd győri püspök, kancellár (fi577) kétkötetes breviáriuma 15. század; címlapja és kötése 1573—1577 Pergamen, tinta, tempera, arany; I.: foil. 252, IL: foil. 373; 275 x 175 mm Mindkét kötet kötése fatáblára kasírozott vörös bársony, aranyozás nyomaival. Győr, Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, jelz.: MS I. 8—9. A pergamenre írott, kétkötetes Breviárium Romanum tartalma nem mutat nemzeti sajátosságokat (hiányoznak belőle a magyar szentek ünnepei); díszítése egyszerű, csupán laparany betűtörzsű, apró iniciálék dekorálják. Az első kötet címlapján a szövegtükröt későbbi miniatúrakeret veszi körül: az aranylécek közé fogott, világos lilásvörös alapot ecsetarannyal festett arabeszk borítja. A felső szakasz közepén sötétvörös színű tondóban IHS-monogram,jobb oldalon a koronás ma-