Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - I. A JAGELLÓ-KOR: VÁLTOZATOK NÉHÁNY TÉMÁRA - Könyvfestészet - MIKÓ ÁRPÁD: Illuminait könyvek a kora újkori Magyarországon

1-26 1-26 gyar címer (osztott pajzs, h. jobbra hétszer vágott mező, balra hármas halomból növő kettős kereszt). A lap alján Listhius János püspöki címere: négyosztatú pajzs első és negyedik mezeje ezüsttel és kékkel (?) ötször hasított, rajta középfekvésű, vörös pólya, a második és harmadik mezőben vörös alapon jobbra forduló, ágaskodó, fehér egyszarvú, szarva alatt apró csillag. A pajzs fölött infula és pásztorbot. A F(ratres) iniciálé ugyanebben a stílusban készült, de a betűt körülfonó, kék arabeszk plasztikus hatású. Sajnos a második kötet címlapja hiányzik; valószínűleg annak is hasonló dekorációja lehetett. Listhius János Nagyszebenben született. A Szapolyai család szolgálatából - Izabella királyné és János Zsigmond Erdélyből távozása után — I. Ferdinánd oldalára állt, és Oláh Miklós pártfogásával fényes karriert futott be. 1554-ben kapott címert a királytól, 1555-ben felségül vette Oláh Miklós húgát, Lukréciát (három gyermekük született). Miután megözvegyült, papi pályára lépett; 1568-ban veszprémi, majd 1573-ban győri püspök lett. 1577-ben halt meg Prágában; halálakor a kancellári tisztet töltötte be (EMBER 1946, 113114). Nem tudjuk, honnan jutott hozzá ez az eredetileg alig díszített, kétkötetes pergamenkódex. Püspöki kinevezése (1573) után rendelhette meg a díszes címlapot, és alighanem ugyanekkor készült a vörös bársonykötés is: az előtábla közepén a Kálvária, a háttáblán Krisztus az Olajfák hegyén-jelenet aranyozott ábrázolásával (a véreteknek és kapcsoknak csak nyomai vannak meg). Listhiusnak Hugo Blotiushoz írott leveléből (1575) tudjuk, hogy arcképét Prágában, flamand festővel készíttette el. MÁ RADÓ — MÉZEY 1973,402-406,118. sz.; BÁNHEGYI 1991,16, 10.SZ.;MHCÓ 1993,10-13.