Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)
Katalógus - XI. ÖTVÖSMŰVÉSZET MAGYARORSZÁGON
XI-125 forrasztással kapcsolódik a sínhez. Ez képezi a gyűrűfej alapját. A gyűrűsín külső oldalának vésett hornyaiban beágyazott fekete és fehér zománcdísz töredékei látszanak; utóbbiak világoskék felülfestéssel. Ezek stilizált virágot, levél- és indadíszt mintáznak. Az említett zománcszínek — világoszölddel kiegészítve — a sínnel egybeforrasztott fejrész-alapra is kiterjednek; de az eredeti zománcdekoráció mára csak ennek belső oldalán maradt meg viszonylag épségben. A gyűrűfej kereszt alakba rendezett négyzetes szekrényes foglalatai a szárakon egy-egy táblás csiszolású smaragddal alkotják a második réteget, míg a tábla rubintos középső foglalat a harmadikat. Mindezek ötletes szerelt konstrukcióval kapcsolódnak a fejrész zománcdíszes alapjához. Az összeforrasztott smaragdos foglalatok közeiből egy-egy haránt irányú szár ível az alap sarkain kialakított furatokba. Feladatuk a foglalatos fejrész elfordulásának megakadályozása. A kiesést a rubinos foglalat alján elhelyezett szegecs gátolja meg, amely az alaphoz rögzíti a foglalatos fejrészt. A hasonló konstrukcióval készített gyűrűk aló. század végén jelentek meg, s számos fennmaradt példájuk létezik a nemzetközi és hazai emlékanyagban. Sí Európai zománcművességi 991, 9, 31, 51. sz. XI-126-1 XI-126 Gyémántos gyűrű 16. század vége Arany, beágyazott zománc, gyémánt, öntött; m.: 2,3 cm Budapest, Iparművészeti Múzeum, Ötvös Osztály, ltsz.: 78.101. A kicsiny, finom arányú, szépen kivitelezett női gyűrű gyémántos feje vele egybeöntött plasztikus sínrészen ül. A fej keresztalakban elhelyezett zárt foglalataiban tábla gyémántok. középen kissé kiemelkedő foglalatú hegyes gyémántot fognak közre. Utóbbit a gyémántkristály oktaéder-lapjainak felpoíírozásával hozták létre, azaz a kőcsiszolás fejlődése szempontjából archaikus formát mutat. Az efféle hegyes gyémántokkal azonban bőven találkozunk a 17. század folyamán is. A fej kétoldalán, a gyűrűsín felső harmadában kialakított stilizált plasztikus levéldísz közeiben az egyik oldalon már csak nyomokban látszik a fekete beágyazott zománc. A gyűrű belső oldalán, a fej formáját követő csillagszerű fekete zománcdísz nagyrészt ép állapotú. Az aszimmetrikus zománchiány a sín deformálódásából eredt. A gyémánt megingathatatlan hűséget szimbolizáló üzenete révén a hit és a házastársi hűség öszszefűggésében egyaránt szerepet kapott. SI XI-127 Fülbevaló-pár Délnémet (?), 17. század második negyede Arany (22K), beágyazott és feliilfestett zománc, rubin, öntött; átm.: 1,9 cm Budapest, Iparművészeti Múzeum, Ötvös Osztály, ltsz.: 75.279.a-b. A kör alakú, farkába harapó kígyót formázó kicsiny fülbevalókat igen finom, aprólékosan megfestett zománcdísz és egyegy tábla rubint ékesíti. Utóbbiak lapos zárt foglalatban a kígyók fejét, míg a zománcok a nyak- és fejrészt díszítik. A rubinok körül beágyazott világoszöld, illetve fehér alapon feketével felülfestett zománcokat találunk, míg a kígyó hátán beágyazott fekete zománciruntázatot. A belső oldalt kék alapon fekete, illetve egy vékony sávban fehér és vörös felülfesXI-126-2
