Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - X. PORTRÉK

X-16 zoló ékszertípus jegyajándékként igen népszerű volt: Európaszerte fennmaradt több példánya, köztük az Esterházy-kincstár egyik igen hasonló darabja legalábbis ezt bizonyítja (ld. Esterházy kincsek 2006-2007,165, 94. kat. sz.). Az eljegyzés időpontját Kemény Simon egyik leveléből tudjuk,Teleki Mihálynak írja meg 1662. február 24-én: ,,Az farsang végén gyűrűt is váltottam" (ld. Teleki Mihály levelezése 11,252). Lónyay Anna leányával többnyire saját birtokán, a Szatmár megyei Aranyos-Meggyesen élt, főként Kemény János 1662. január végi halálát követően, s Teleki Mihállyal folytatott levelezéséből ítélve jobbára itt lakott Kemény Simon is.Valószínűleg az egyik közeli városból, az igényes kivitelű kép alapján feltehetően az egyik jelentősebb képzőművészeti központból hívták el azt a festőt, aki valamikor az eljegyzés és Borbála kevéssel később, július 7-én történt halála közti néhány hónapban a még gyermek menyasszonyt megörökítette. Közülük a legközelebb fekvő Kassa jöhet szóba, inkább, mint valamelyik erdélyi város, tekintettel az ott kialakult hadi helyzetre. Borbála egyébként párnapos betegség után pestisben halt meg a család másik rezidenciáján, Szatmáron, itt is temették el (ld. Teleki Mihály levelezése II, 321). A Csákyak szepesmindszenti kastélyában fennmaradt kép rokonság útján került a Csáky-gyűjteménybe a megfestését követően nem sokkal. Amikor ugyanis Lónyay Anna 1670-ben Erdélybe kényszerült távozni, ingóságait nővérére, Lónyay Margitra, Csáky István országbíró feleségére bízta. BE DEÁK 1878,853-853; CENNERNÉ WILHELMB 1986,233; Ősgalériák 1988,C. 104. kat. sz. (CENNHRNÉ WILHELMB GIZELLA); BUZÁSI 2001, 44; MAMŰL VII, 328 (BUZÁSI ENIKŐ) X-17 Herceg Esterházy Pálné Thököly Éva Nyugat-magyarországi festő, 1690 Vászon, olaj; 191,5 x 120,5 cm Felirata jobbra fent a hercegi címer alatt: „CEL(SÍSSÍ)MA PRINCIPISSA EVA TÖKÖLI | NATA COMITISSA DE KESMARK CEL(sissimi) | S(acri): R(omani): I(mperii): PRINCIPIS PAVLI ESTERASI DE GA[1] | ANTHA REG(ni): HvNG(anae): PALATINI | CHAR(ÍSSÍ)MA CONIVNX AN(n)o Dni 1690" Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Régi Magyar Gyűjtemény, ltsz.: 97.2 M Thököly Éva (1659—1716) képmása annak a névről nem ismert, erőteljes festői karaktert mutatójói képzett művésznek a munkája, aki az Esterházyak fraknói gyűjteményében fennmaradt portréi szerint 1690 körül — talán udvari festőként — legalább három évig dolgozott Esterházy Pál herceg számára. A biztosan tőle származó egészalakos ábrázolások között egy 1692-re datált sorozat Pál nádor unokaöccseinek, a család cseszneki, grófi ágába tartozó Dánielnek és Péternek gyermekkorú leányait örökíti meg: Esterházy Krisztinát és Klárát, illetve Péter leányait juliannát, valamint egy ugyancsak Klára X-17