Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - IX. SÍREMLÉKMŰVÉSZET - Síremlékek, epitáfiumok

Drugeth György országbíró (1620) a nagyszombati Szent Miklós-templomban vagy Illésházy István nádor (1609) a bazini plébániatemplomban. E típus első példája volt a Rueber-síremlék. A szobor a maga műfajában kvalitásos, Kassán csak importként képzelhető el. Készen kifaragva érkezhetett ide a síremlék valamennyi eleme, és a helyszínen építhették össze, mint általában a nagyobb méretű monumentumokat. Eredetileg a Szent Erzsébet-templom Cromer-kápolnájában (a későbbi káptalani sekrestyében) állt; 1733-ban bontották le, mert útjában volt egy új oltárnak. A szobor kivételével minden darabja elkallódott. MÁ MNG régi gyűjt. 1984, 128. sz. (VÉGI I JÁNOS); GALAVICS 1986, 55, 59, 30. kép; MIKÓ 2005, 636; MNG kalauz 2001, 35. (MlKÓ ÁRPÁD) IX-4 IX-3 a kép. A sírláda másik oldalán ugyanilyen felfogású csatajelenet látható. Ugyanaz a mester faragta, aki Izabella királyné tumbáján az irgalmas szamaritánus történetét. MA ENTZ 1958, 168, 186. kép; BALOGH 1985, 220, 301, 265-266. kép; MIKÓ 1988,124-125; Történelem - kép 2000, 299, IV-17. sz. (MIKÓ ÁRPÁD) LX-4 Hans Rueber von Püchsendorf (f1584) felső-magyarországi főkapitány síremlékének főfigurája Kassáról Fehér márvány; m.: 185 cm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Kégi Magyar Gyűjtemény, ltsz.: 55.1593. A főkapitány életnagyságú, páncélos alakja kontraposztban álfjobbjában vezéri botot tart (alsó fele letörött), balját levett sisakján nyugtatja. A szobor fali síremlékhez tartozhatott eredetileg, vagyis nagyméretű, reprezentatív építmény fülkéjében állt. A keretarchitektúrán címerek, feliratos táblák, esetleg további (allegorikus) szobrok helyezkedtek el, ezekből azonban nem maradt semmi. Hans Rueber síremlékét olyasfélének gondoljuk, amilyet 1600 után egy sor magyar főúr kapott: Pálffy II. Miklós komáromi, érsekújvári és esztergomi főkapitány és pozsonyi kapitány (1600) vagy Draskovich II. János horvát bán, tárnokmester és bányavidéki főkapitány (1613) a pozsonyi Szent Márton-templomban, homonnai