Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - VII. AZ ÉPÍTÉSZET EMLÉKEI - Vasrácsok, famennyezetek

VII-47a VII-47b,c A kép felirata szerint ez az ajtó a Szent Márton-templomban volt; ma a Városházán látható. A rajz nagyon precíz, finom munka; stilárisan kevéssé illeszkedik Könyöki művei közé. MA GERECZE 1905,335; Könyöki 2000, 232,129.33. sz., képpel. VII-47a Rácsrészlet Körmöcbánya (?), 16. század eleje Kovácsoltvas, hasított, vésett, lyukasztott, szegecselt, pántolt; m.: 77 cm, sz.: 61 cm Budapest, Iparművészeti Múzeum, Ötvös Osztály, ltsz.: 18.868. A német reneszánsz vasművesség stílusjegyeit, technikai jellegzetességeit hordozó, hengeres és négyzet keresztmetszetű vasrudakból hajlított rács formája talpán álló háromszögbe foglalható. A középső függőleges rúd két oldalán szimmetrikusan csavarodó lent nagyobb, fönt kisebb csigák, melyeket több helyen pánt fog össze. A kerek keresztmetszetű rúdvasat helyenként ellapították, az így kiképzett stilizált szörnyállatokat véséssel díszítették. A rács egyik oldalához kettős csiga-végződésű rúd („sarokvas") rögzül. (Utóbbi hosszú ideig lappangott, archív fotó alapján újonnan összeillesztve.) Leltári kartonja szerint „valószínűleg lépcsőajtó felső díszítése" lehetett. A rácsot, két, ugyancsak kovácsoltvas díszítménnyel („csüngő rozettákkal", ld. VII-47b-c) együtt, mint Mária királyné, II. Lajos magyar király (1516—1526) Habsburg-családból való feleségének körmöcbányai házáról származó darabokat, Ernyey József ajándékozta a Magyar Történeti Múzeumnak. A Körmöcbányáról való műtárgy-együtteshez a vasból kovácsolt darabokon kívül a ház egyik faintarziás ajtaja is tartozott, melyet ma a Magyar Nemzeti Múzeum Bútorgyűjteménye őriz (ltsz.: 61.98.C). (Ugyancsak a Magyar Nemzeti Múzeum Dokumentumgyűjteményében, az archív fotók közt megtalálható a ház — sugárirányban vasalatokkal VII-48a VII-48b