Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - VII. AZ ÉPÍTÉSZET EMLÉKEI - Vasrácsok, famennyezetek

VII-49 VII-49 megerősített — ajtajának fotója.) A műtárgycsoport kovácsoltvasból készült darabjai 1936-ban kerültek az Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe. Pl VOIT 1943,99. VII-47b, c Díszítményrészletek Körmöcbánya (?), 16. század eleje Kovácsoltvas, hasított, lapított, vésett, részben domborított; m.: 42 cm, legnagyobb sz.: 24 cm Budapest, Iparművészeti Múzeum Ötvös Osztály, ltsz.: 18.869. a-b A két, azonosítatlan funkciójú, töredékes darab legközelebbi párhuzamai a német reneszánsz vasművesség jellegzetes emlékcsoportjának, a cégértartóknak díszes rúdvégződései. Az egymással szinte teljesen megegyező párdarabok hiányosságaikban, állapotukban némileg eltérnek. Mindkettő vasrudakból és lemezekből hajlított, öt pár csigás indából kialakított „csokor"- vagy „rózsa" díszítmény, melynek közepéből ellapított, vésett stilizált szörnyállatok emelkednek. Az indacsokorból kinyúló kampós végződés (tartóelem?) ugyancsak ellapított. A leltári karton „csüngő rozettaként" határozza meg e darabokat. Egykor feltételezhetően lámpást (?) tartó, a „rózsa" méretei alapján hosszú rúd, konzol végéhez illeszkedhettek díszítményként, erről fűrészelték le utólag. A körmöcbányai ún. Mária-házról származó műtárgyegyüttes része. Pl VII-48 Körmöcbánya, Mária királyné háza Könyöki József (1829-1890) a. Vasrács, 16. század Kartonra kasírozott papír, fekete tinta; 559 x 425 mm (kasírozva 614 x 465 mm) b. Famennyezet, 17. század Kartonra kasírozott papír, fekete tinta, vörös és szürke akvarell; 405 x 578 mm (kasírozva 428 x 594 mm) Budapest, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal,Tervtár, ltsz.: a. K 3091; b.K 3092; c. K 1965 GERECZE 1905, 220; Könyöki 2000, 139, 85.3. sz., képpel és 140, 85.4. sz., képpel VII-49 Festett famennyezet töredékei 17. század Fenyő, tempera, auripigment; egyenként átlagosan 30 x 60 cm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Régi Magyar Gyűjtemény, ltsz.: 3.120 Az ismeretlen helyről származó famennyezet-töredékek méretük, technikai sajátosságaik alapján összetartoznak. Fekvő téglalap formájú fatáblák; hátuk rövidebb oldalainak éle leszelt. Homloklapja mindegyiknek festett.Vékony alapozásra kerültek a motívumok, amelyek egymáshoz képest nem mutatnak nagy változatosságot. Mitológiai jelenetek, képzeletbeli lények, tengelyesen szimmetrikusan felépített ornamentális díszítmények ismétlődnek rajtuk; egy-egy kompozíció többször is visszatér. Legérdekesebbek a vörös alapon ábrázolt mitológiai alakok: kentaurviadal és szirén. Utóbbit mintha Federico Fellini képi világa is befolyásolta volna. MÁ VII-49