Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - IV. Az EGYHÁZAK ÉS A MŰVÉSZET 1.A KATOLIKUSOK

IV-12 IV-13 A miseruha hátlapjának bársony szövetét vörös alapon soronként eltolt elrendezésű, ezüstfonallal szőtt, nagyméretű, csipkés szélű medalionok díszítik, bennük kisebb körbe foglalt, legyező formájú szegfűvel, körülötte felhőszalag motívummal. A kerek medalionokat lent és fent „három golyó", ún. csintamáni motívum egészíti ki mandorlává. A miseruha alsó és felső szélét a bársonyba szőtt ezüst csík zárja, mely azt feltételezi, hogy egy ún. csatma-takaróból szabták. Az eredetileg alacsony dobogóra készült takarók jellemzője, hogy tükrüket a keretsávtól körben keskeny csík választja el. PE Szülejmán 1994, 100. kat. sz. (PÁSZTOR EMESE); PÁSZTOR 2005/2,207. IV-13 Miseruha hátlapja török selyemszövetből szabva Gyergyószentmiklósról Szövete: oszmán-török, szabása: magyar, 16. század vége Arany fonallal lanszírozott selyemlampasz (kemha); 126 x 66 cm Budapest, Iparművészeti Múzeum,Textilgyűjtemény, ltsz.: 7375. A miseruha selyemszövetét soronként eltolt elrendezésű, kerek medalionok, ún. „golyók" (csintamáni motívumok) díszítik. A medalionokban kék alapon arannyal mintázott, virágokkal és levelekkel kitöltött félhold motívum kisebb medaliont foglal magába. A „golyók" közötti teret fehér alapon aranyfonallal szőtt, virágokat és gyümölcsöket hajtó indaháló tölti ki. Ilyen luxusszövetekből készültek a diplomáciai ajándéknak szánt török kaftánok (hilát), amelyeknek értékes szövetéből későbbi tulajdonosuk gyakran miseruhát, antependiumot, szoknyát, dolmányt, ruhabélést vagy paplanborítást szabatott.Vélhetően e miseruha is egykor ilyen török hilát anyagának felhasználásával készült. Huszka József 1881 körül a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom anyagáról készített vízfestményei között megörökítette a miseruha szövetének részletét (Budapest, Néprajzi Múzeum). A miseruha így — minden bizonnyal — Gyergyószentmiklósról került Kohn Simon műkereskedőhöz, akitől az Iparművészeti Múzeum 1893-ban vásárolta meg. PE Im Lichte des Halbmonds 1995, 152,161. kat. sz.; Batthyányak 2005,77, III.75. kat. sz. (PÁSZTOR EMESE) IV-14 Antependium Túrócszentmártonból Felső-Magyarország, 1618 Rece; 55 x 212 cm Budapest, Iparművészeti Múzeum,Textilgyűjtemény, ltsz.: 12963. Kék selyemfonalas csomózott alapháló, selyem- és fémfonallal hímzett. Középen Jézus keresztre feszítésének jelenete látható, fölötte 1618-as évszám. A kereszttől jobbra és balra