Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - IV. Az EGYHÁZAK ÉS A MŰVÉSZET 1.A KATOLIKUSOK

IV-14 vázából kinövő szimmetrikus virágbokor, körülöttük szarvasok, nyulak, rókák, madarak láthatók. A vázák mellett mindkét szélen a bűnbeesés jelenete látható: az almafára tekeredett kígyó balján Ádám,jobbján Éva áll az almáért nyúlva. Körülöttük a két fölső sarokban Mózes I. könyvéből vett idézet olvasható: „QUOCUNQE DIE | COMEDE | RIS.EX.H I OC.MORI I ERIS" (...amely napon eszel róla, meghalsz...) „MULIER I ACCEPIT | DE.FRUC | TULIGN I I.ET.DE I DIT.VI I RO.SUO" (...az asszony vett gyümölcséből... adott férjének...). A figurális jelenetek későbbi, 17. századi német mintakönyvek jellegzetes mintái. Ez az antependium az egyik ismert legkorábbi fennmaradt recemunka. ETL Reneszánsz és manierizmus 1988,124,389. kat. sz. (LÁSZLÓ EMŐKE) (korábbi irodalommal) IV-15 IV-15 Miseruha Magyar, 1633 Selyemmel és fémszállal hímzett selyemszövet; 110 x 75 cm Budapest, Iparművészeti Múzeum,Textilgyűjtemény, ltsz.: 7707a-b. A hegedű formára szabott miseruhát három darabból állították össze. Elő- és hátoldala középső sávjának alapszövete vörös selyem, két szélső sávja szürkéskék, skófiummal lanszírozott selyemből készült.Vörös selyem betétjének egymás fölött kétszer ismétlődő mintáját középső egyenes szárból szimmetrikusan kétfelé ágazó kecses, csigás indákon gránátalmák, szegfűk, rozetták, gyöngyvirágok és karéjos levelekből álló díszítés alkotja, az előoldal betétjének hímzése ezzel megegyezik. A két oldalmezőn, a miseruha elején és hátán egyaránt azonos elrendezésű, elszórt virágszálak: tulipán, IV-15