Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)
Katalógus - II. A HUMANISTÁK ÉS A KÉSŐ RENESZÁNSZ MŰVÉSZET - Ferenczffy Lőrinc és Elias Berger tervezett magyar története
hét vezére lovat, kötőféket és nyerget küld Szvatopluk morva fejedelemnek. Az előtérben balra tanácskozó vezérek viselete és fiziognómiája megegyezik a Mausoleum vezér-ábrázolásaival. Jobbra három alak kíséri a lovat - egyikük a kötőféket, másik a nyerget viszi - a háttérben vízparton magasodó vár felé. A szigetet övező vízen egy bárka úszik, a túlparton legelésző nyáj látszik a messzeségbe nyúló erdős hegyi táj előtt. Az égen gomolygó felhők közül fénysugár vetül a középtérben álló várra. A rézkarc egyik korai levonata szerepel abban az 1632-es bécsi kolligátumban (Albertina), melyben Isaac Maior 21 csataképe mellett megtalálható a később a Mausoleumbari megjelent királyportrék zöme is. A História Hungariae címen tervezett kiadványból ez a lap az egyetlen ismert, a 15—16. század előtti magyar történelemre vonatkozó illusztráció. Ez a levonat — a nyomaton lévő koszolódások szerint — már a rézdúc egy későbbi, kicsit karcosabb állapotáról készült, mint a bécsi példány. E kettőn kívül több példányát nem ismerjük, és rézdúca sem maradt meg. A kép alatt lévő kétsoros latin versről Révai Miklós (1750-1807) tudósít Csáti Demeter Pannóniai énekének közlésével kapcsolatban 1787-es verseskötetének függelékében, ahol egy általa Bécsben látott, fehér ló-mondát ábrázoló kép nyolcsoros feliratát rögzíti. A rézkarckésőbbi képi hatásáról nem tudunk, a felirat viszont két sorral még bővítve megjelenik azokon a 19. századi népies, a fehér ló-mondát ábrázoló olajképeken, melyek Szvatoplukot és a szlávokat gúnyoló tréfás feliratokat tartalmaznak a vásári képkikiáltók mintájára (Szombathelyi Képtár, Történelmi Képcsarnok, Balassa Bálint Múzeum). GM RÓZSA 1973, 14, S.jegyz., 9. kép; KRIZA 1996, 53,3. kép; Történelem - kép 2000, IV-13.kat. sz. 11-38 Kopjatörés Isaac Maior (1576 körül - 1642 után), 1620-as évek Papír, rézkarc; 16,9 x 27,6 cm (lemezméret), 18,2 x 28,3 cm (lapméret) Középen hajtásnyommal, szélein szakadozott, erősen restaurált lap Ernst Lajos gyűjteményéből. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum,Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 58.3846. Az egyetlen példányban fennmaradt rézkarcon a 15—16. századi török-magyar háborúk gyakori jelenetét, a baj vívást örökítette meg Maior. Az előtér háttal ábrázolt, árnyékban lévő alakjai között, középen látszik a fénnyel kiemelt török, ill. magyar viseletű lovas párviadala, amit hátulról a kopj ás lovasok sorfala zár le. Az ábrázolás tematikája és stílusa beleillik a Ferenczffy-féle História Hungariae számára készült csataképek közé, bár a rézkarc levonata nem szerepel az 1632-es bécsi kolligátumban, és dúcmérete is nagyobb azokénál. A fekvő formátum eltérését viszont magyarázhatja, hogy szélessége éppen a kétszerese a csataképek lemezeinek, így a korszak gyakorlata szerint, kihajtható formátumban akár készülhetett egyazon kiadványba is. A jelenet irodalmi párhuzamaként említi Rózsa György Nicolaus Gabelmann 11-38 Monomachia Hungaro-Turcica című költeményét, melyet Nádasdy Ferencnek, a fekete bégnek ajánlva jelentetett meg 1590-ben Padovában (App. Hung. 532.). GM Művelődéstörténet 111,249,661; RÓZSA 1971; RÓZSA 1973, 117; GALAVICS 1986, 68,40.kép; Emst 2002, 253. kat. sz.; Batthyányak 2005, 111.12. kat. sz. 11-39 Csataképek. Illusztrációk a FerenczfFy Lőrinc által tervezett História Hungariaehez Isaac Maior (1576 körül — 1642 után), 1620-as évek (későbbi levonatok; j. 1697-ből, a többi 1934-ből) a. Szófia elfoglalása 1443-ban b. A kenyérmezei győzelem 1479-ben c. A sziszeki csata 1593-ban d. Győr visszafoglalása 1598-ban e. A mezőkeresztesi csata 1596-ban (?) f. Esztergom ostroma (?) g. Visegrád ostroma (?) h. Támadás falu ellen i. Átkelés folyón j. Csatajelenet k. Ágyúállás 1. Várostrom m. Szemle n. Közelharc o. Kézitusa p. Csatajelenet q. Csatajelenet folyóparton r. Csatajelenet Papír, rézkarc; a. 21,9 x 14,3 cm,b. 22,1 x 14,1 cm, c. 21,8 x 14 cm, d. 22 x 14,2 cm,e. 22 x 14,1 cm, f. 21,7 x 14 cm, g. 21,9 x 14,1 cm, h. 20,9 x 14,3 cm,i. 21,9 x 14,1 cm,j. 18 x 13,9 cm, k. 22 x 14,2 cm, I. 21,6 x 14,1 cm,m. 22 x 14 cm, n. 22 x 14,2 cm, o. 21,9 x 14,2 cm, p. 21,9 x 14,2 cm, q. 21,8 x 14,1 cm, r. 21,6 x 14,1 cm (lemezméretek) A pozsonyi jezsuitáktól a nagyszombati, majd a pesti egyetemi nyomdába, onnan pedig a Magyar Nemzeti Múzeumba került rézlemezekről 1934ben készült új levonatok. A húsz csatakép közül 18-nak van beleltározott levonata, a maradék kettő a bekötött, 1934-es albumban van. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum,Történelmi Képcsarnok,
