Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)
Katalógus - II. A HUMANISTÁK ÉS A KÉSŐ RENESZÁNSZ MŰVÉSZET - Az illusztrált magyar történelem
11-31 A krónika szerzője Mátyás udvarában töltött be notariusi, majd protonotariusi posztot. Művét valamikor 1475 után kezdte, és 1487-ben fejezte be. A szöveg első része korábbi krónikák és gesták szövegeinek egybeszerkesztésével készült. Zsigmond uralkodásának idejétől Thuróczy maga írta a szöveget, Aeneas Silvius Piccolomini Cosmographiájának magyar vonatkozású részeire, valamint kancelláriai registrumokra és egykorú oklevelekre támaszkodva. A nyomtatvány Rogenus tatárjárásról szóló Carmen miserabile című művét is tartalmazza. A csak nyomtatásban fennmaradt művet elsőként Brünnben adták ki, alig több mint hét hónappal a krónikába foglalt utolsó esemény, Bécsújhely elfoglalása után. A 14 évig fennálló, velencei tanultságú mesterekkel működő nyomda legdíszesebb kiadványa a Chronica Hungarorum volt. A brünni kiadás után 75 nappal ismét megjelent a krónika, ezúttal Theobald Feger budai könyvkereskedő költségén Erhard Ratdolt augsburgi nyomdájában. Thuróczy krónikájának fametszetes illusztrációi a szövegben szereplő valamennyi vezért, fejedelmet és királyt trónon ülve, uralkodói jelvényekkel mutatja be, összesen 36 különböző dúcról nyomtatva a 40 figurát. Hunyadi János kormányzó álló páncélos lovagként jelenik meg, a nyomtatvány első lapjára pedig a honfoglaló magyarok egész oldalas ábrázolása került. A metszetek mind azonos stílusban, feltehetően nem Brünnben, hanem valamely német városban, talán Ulmban készültek. TÁ CIH 3323; AKANTISZ 1922, III/16; HUBAY 1962, 390-399; RÓZSA 1998, 7-23; Történelem - kép 2000, IV-3. kat. sz. 11-32 11-32 Thuróczy János Krónikájának német nyelvű, illusztrált változata Der Hungern Chronica inhaltend wie sie anfengklich ins Land kommen sind, mit Anzeygung aller irer König. .. Angefangen von. .. Athila, und volfüret biß auff König Ludwig, so im 1526. Jar bey Mohatz vomTürcken umbkomen ist. Nürnbergjohann Petreius, Bécs, id.Johann Singriener—Hans Metzker, 1534 Papír; foil. 65; 2°; pergamen kódextöredékbe kötve Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: App. H. 1691 A címlapon I. Ferdinánd (1502-1564) német-római császár, cseh és magyar király fametszetes képe látható, jobbjában jogar, baljában országalma. A német nyelvű magyar krónika forrásául elsősorban Thuróczy János 1488-ban megjelent latin nyelvű krónikája szolgált. Az erősen rövidített változat — a német olvasóközönségre való tekintettel — lényegesen kevesebb magyar nevet tartalmaz. A mű a magyarok szkíta eredetével, Attila királlyá választásával kezdődik. Az utolsó 18 fejezet Mátyás ausztriai hadjáratától a mohácsi vészig terjedő időszakot öleli fel, ennek forrása tisztázatlan. Elképzelhető, hogy a szerkesztő-fordító Hans Hauge írta. A szöveg 18 fametszetet tartalmaz, készítőjük a nürnbergi Peter Flötner volt. A metszetek egy része ismétlődik, tehát ugyanaz a kép különböző történelmi események illusztrálására szolgál. EP APPONYI 2004,1691. sz.; HOLLSTEIN VIII, 122-123.
