Mikó Árpád szerk.: Reneszánsz év 2008, Vezető a Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából rendezett kiállításokhoz (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/2)

BALLA GABRIELLA: Beatrix hozománya. Az itáliai majolikaművészet és Mátyás király udvara

zolt majolikaedények. Főként az Angyali üdvözlet ábrázolásain láthatunk erre nem egy példát. A világ bűnei közt megőrzött tisztaságot szimbolizáló liliom, írisz, vagy Krisztus és Szűz Mária jegyesi kapcsolatára, vagy a megtestesülésre utaló szegfű és más virágok vázájaként ábrázoltak őket. Régészeti leletként, a kőszegi vár ásatásán olyan majolikakancsó is előkerült, amelynek központi díszítőeleme a stilizált lángnyelvek alkotta koszorúba foglalt yhsmonogram, Sienai Szent Bernardin jelvénye. Ez a darab a részletekig megegyezik Hans Memling egyik csendéletén ábrázolt vázával - ezt a képet a madridi ThyssenBornemisza gyűjteményben őrzik. Különleges élmény Négyszögletű padlócsempe, Fano, 1500 körül Budapest, Iparművészeti Múzeum (a csak reprodukción látható) Memling-festmény és a valóságos tárgy, valamint a képen ábrázolt szőnyeg típusának megfelelő, eredeti 15. századi oszmán-török szőnyeg összevetése. (A festőről elnevezett „Memlingszőnyegek" legkorábbi példányát is az Iparművészeti Múzeum gyűjteménye őrzi.) Kőszegen találtak a régészek egy másik (csaknem ép) majolikakancsót is, amelyen egy ifjú profilképe látható. A férfi- és női fejek gyakori díszítő elemei voltak a faenzai majolikaedényeknek. Mindkét kancsó - és több kisebb töredék - Mátyás király udvartartásához köthető; az uralkodó 1482-ben foglalta vissza a várost és a várat III. Frigyes császártól. E két csaknem teljesen épen maradt kancsó fontos hazai bizonyítéka annak, hogy az Itáliából importált majolikaedényeknek valóban kiemelkedő szerep jutott a magyar király udvartartásában. Falat díszítő csempe, Pesaro, 1 5. század második fele Pesaro, Mtisei Civici, Museo delle Ceramiche Kancsó a kőszegi várból, Pesaro, 1480-1490 Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum