Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)

Zichy Mihály művészi pályája Oroszországban ASZJA KANTOR-GUKOVSZKAJA

164. Zichy Mihály: Gyászmise III. Sándor cárért a livádiai palotában, 1895 Kat. 265. 165. Zichy Mihály: III. Sándor koporsóját kiveszik a vonatból Moszkvában, 1895 Kat. 266. Érdekes Nyikolaj Vrangelnek, a művészet kiváló ismerőjének értékelése Zichy művészetéről: „Zichy portréi szabadok, természetesek, széles lendületűek. Ez a szeszélyes és zabolátlan ember valóban csodálatos virtuóz volt. Ő, Oroszország utolsó miniatűr-festője szép és élő szavakat mondott kortársairól. Ragyogó fénycsóvaként villant fel, és bevilágította a haldokló művészetet."

26 Zichyt Oroszországban régóta orosz művésznek tartják, s emléke nem merült feledésbe. Halála után egy évvel, 1907-ben a Művészek Pétervári Társasága kiállítást rendezett magángyűjteményekben lévő műveiből. A cári udvar mindennapjait bemutató táblaképei, humoros jelenetei és zsánerképei, az orosz irodalmi motívumok alapján készült rajzai gyakran szerepelnek különféle kiállításokon. A halála után maradt jelentős művészi örökséget nemcsak az Ermitazs őrzi, ahová a Téli palotából kerültek a rajzai, az akvarelljei és a miniatúrái, hanem más, korábban cári tulajdonában lévő múzeumok is, mint az Állami Orosz Múzeum, a Carszkoje Szeló-i (ma: puskini), a pavlovszki és a gatcsinai kastélymúzeum. Zichy alkotásai megtalálhatók különböző moszkvai és vidéki orosz városok múzeumaiban. Nem maradhat ki a felsorolásból Grúzia sem, ahol a művész néhány boldog, a hivatalos szolgálattól független évet élt. Zichy munkásságáról orosz nyelven több, rövidebb cikken túl L. Sz. Aljosina magyar és orosz források felhasználásával készült monográfiája jelent meg.

27 Fordította: Mayer Rita 1 HecKO/ibKo CfiOB o xyflo>KHMKe M. A. 3V\HVI. Cn6., 1869. 16-17. Néhány szó M. A. Zichy művészről. I. Életrajzi vázlat. II. A művészi tevékenység áttekintése. Szentpétervár, 1869. 16-17. 2 Karatügin, Pjotr Andrejevics (1805-1879) orosz színész, színészdinasztia tagja, a pétervári Alekszandrijszij Színházban dolgozott. 3 TiOTHeBa A. <£.: BocnoMWHaHHR. MocKBa, 2000. C. 114. TYUTCSEV, A. F.: Visszaemlékezések. Moszkva, 2000. 114. 4 Az Állami Ermitazs Levéltára, II. fond, 8. op.,16. lap, 1854. A Rajzkabinet leltárában a 11700 számon tartják nyilván, 226. tárca, 1854. december 16. Jelenleg elveszett. 5 Az Állami Ermitazs Levéltára, II. fond, 4. op., 36. lap, 1859. 6 Az Állami Ermitazs Levéltára, II. fond, 1. op., 28. lap, 1863. 7 Néhány szó M. A. Zichy művészről, i. m. (1. j.) 8 Timm, Vaszilij Fjodorovics (1820-1895) lett származású orosz festőművész, grafikus, 1844-1848 között Franciaországban és Algériában, 1867-től Németországban dolgozott, ott is halt meg. Csatakép-festő (pl. megörökítette Szevasztopol ostromát), de festett tájképeket, és illusztrált könyveket is. Németországban a kerámia műfajában dolgozott. 9 Ajvazovszkij, Ivan Konsztantyinovics (1817-1900) örmény származású orosz festőművész, aki egész életében szinte kizárólag romantikus tengeri tájképeket és tengeri jeleneteket festett. 10 Laveccari, Andrej Karlovics képzőművész, építész. 11 Klodt, Mihail Konsztantyinovics (1832-1902) festőművész. Az ún. peredvizsnyikek társaságának alapító tagja. 1871-1886 között a pétervári Művészeti Akadémia tájképfestészeti osztályát vezette. 12 Kramszkoj, Ivan Nyikolajevics (1837-1887) orosz festőművész, rajzművész, művészeti kritikus. A pétervári Művészeti Akadémián tanult. Az orosz képzőművészek demokratikus mozgalmának eszmei vezére 1860-1880 között. Az ún. peredvizsnyikek egyik legjelentősebb képviselője. Jeles portréfestő, aki kora