Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)

Zichy Mihály művészi pályája Oroszországban ASZJA KANTOR-GUKOVSZKAJA

legnagyobb orosz íróinak, tudósainak, művészeinek, közéleti személyiségeinek arcképét készítette el (pl. Lev Tolsztoj, Siskin, Szaltikov-Scsedrin, az orvos Botkin stb., amelyek többsége jelenleg a moszkvai Tretyakov Képtárban látható), 13 Voroncov-Daskov, lllarion Ivanovics (1837-1916) gróf, orosz államférfi, altábornagy. III. Sándor cár személyes barátja. II. Sándor cár 1881. márciusi meggyilkolása után a cári őrség parancsnoka. 1881-1897 között a cári udvar minisztere, 1897-től az Államtanács tagja, 1904-1905 között a Vörös Kereszt elnöke, 1905-től 1915-ig a Kaukázus helytartója. 14 A Juszupovok hercegi család Oroszországban. A család tagjai jelentős szerepet játszottak az orosz politikai és gazdasági életben: államférfiak és manufaktúrák tulajdonosai egyaránt megtalálhatók közöttük. A család legismertebb tagja Nyikolaj Boriszovics Juszupov (1750-1831) szenátor, az Államtanács tagja, híres mű- és könyvgyűjtő. 15 A Golicinek régi és gazdag hercegi család, amelynek tagjai jelentős szerepet játszottak Oroszország történetében. 16 Vaszilcsikov, Alekszandr lllarionovics (1818-1891) herceg, közgazdász. Az orosz falu fejlődését a hitel lehetőségének és a helyi önkormányzatnak a megteremtésével képzelte el. 17 Szeröv, Valentyin Alekszandrovics (1865-1811) orosz festőművész, Repin tanítványa, majd a pétervári Művészeti Akadémia növendéke volt. Nagy hatással voltak rá Vrubel, Korovin és az abramcevói művészeti kör tagjai. Az 1890-es évektől a portré Szeröv fő műfaja, kedvelt modelljei pedig az írók ós a művészeti élet alakjai. 1894-től csatlakozik a peredvizsnyikekhez. Akvarell és pasztell-képeket, litográfiákat is készített. Számos illusztrációja van Krilov állatmeséihez. A századvég környékén egyre inkább hat rá a szecesszió. Kései művészetében jelentős helyet foglal el a történeti festészet. A Mir iszkussztva (a Művészet Világa) csoportosulás tagja volt. 18 Vasznyecov, Viktor Mihajlovics (1848-1926) orosz festőművész, Kramszkój tanítványa, 1868-1875 között a pétervári Művészeti Akadémia növendéke. 1893-tól a Művészeti Akadémia rendes tagja, 1878-tól az ún. peredvizsnyikek csoportjához tartozik. Kezdetben életképeket, zsánerképeket festett. 1880-tól az orosz történelmet ábrázolta meseszerűen stilizált népi hősökkel; orosz népmesékből, epikus népi művekből merítetve témáit, amelyeket a népművészet motívumaínak felhasználásával ábrázolt. Ő az első művészek egyike, aki tudatosan fordul a folklór, a népművészet felé. 1880-1890 között színházi díszlet- és jelmeztervezőként is dolgozott. 1885-1896 között a kijevi Vlagyimir-székesegyház freskóit készítette el, megújítva a egyházi monumentális művészetet. 19 Makovszkij, Konsztantyin Jegorovics (1839-1915) orosz festőművész, a pétervári Művészeti Akadémia rendes tagja. 1863-ban szakított a Művészeti Akadémiával, és a Művészetek arteljének, majd az ún. peredvizsnyikeknek lett alapító tagja, akikkel 1883ban szakított. 20 Benua, Alekszandr Nyikolajevics (1870-1960) orosz képzőművész, művészettörténész, művészetkritikus. 1896-1898 és 1905-1907 között Párizsban dolgozott. A Mir iszkussztva (a Művészet Világa) társulás és az azonos című folyóirat egyik alapítója. Az orosz színházi képzőművészet egyik nagy reformere a századfordulón. 1907-től Fokinnal dolgozott a pétervári Mariinszkij Színházban, később Gyagilevvel (1909-1911 között a külföldön megrendezett ún. Orosz szezonok művészeti vezetője). 1913-1915 között a moszkvai Művész Színház vezető képzőművésze, együtt dolgozott Sztanyiszlavszkijjal és Nyemirovics-Dancsenkóval. 1918-ban az Ermitazs képtárának volt az igazgatója. 1926-tól Franciaországban élt, a világ vezető színházaiban dolgozott. 21 EEHVA, A.: MOH eocnoMtwaHiw. M., 1980. T. I. C. 626. BENUA, A.: Visszaemlékezéseim. Moszkva, 1980. T. I. 626. 22 Lanszere, Jevgenyij Alekszandrovics (1848-1886) orosz szobrászművész, elsősorban állatokat, a paraszti életből, valamint a kaukázusi népek életéből vett jeleneteket örökített meg. 23 Bakszt, Lev Szamojlovics (1866-1924) orosz festőművész, grafikus, könyvillusztrátor, díszlet- és jelmeztervező) a Mir iszkussztva csoportosulás tagja. 1883-1887 között a pétervári Művészeti Akadémián, majd 1893-tól Párizsban tanult. Erősen hatott rá a szecesszió, műveiben stilizált formában gyakran felbukkannak az archaikus és a keleti elemek. 24 Az Állami Ermitazs Levéltára, II. fond, V. op., 34. ügy, 76. lap, 1898-1899. 25 HnBa. 1906, N° 9. C. 144. Nyiva, 1906. 9. szám, 144. 26 BpaHre/ib, H.: C"-\epxv\ no wcropiAiA MMHuariopbi s POCCIAIA. Crapue rofíbi, 1909. OKTF?6pb. C. 549. VRANGEL, N.: Tanulmányok az orosz miniatűr-festészet történetéből. Régi évek, 1909. október. 549. 27 L. Sz. Aljosina könyvének különösen értékes részét képezi az a jegyzék, amelyet Zichy oroszországi múzeumokban őrzött alapvető műveiről állított össze. Ez a mű keletkezésének idejét, a készítés technikáját, méreteit, leltári számát és lelőhelyét tüntetni fel. ALJOSINA 1975. 188-237.