Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)
Zichy Mihály művészi pályája Oroszországban ASZJA KANTOR-GUKOVSZKAJA
péterváron megrendezték Zichy első önálló kiállítását, amelyen 91 műve szerepelt, elsősorban az Oroszországban alkotottak közül: festmények, akvarellek, gouache-ok, ceruzarajzok. A kiállítás megnyitójára kiadtak egy rövid katalógust, valamint egy füzetecskét a festőt közelről és jól ismerő, névtelen szerző tollából Néhány szó M. A. Zichy festőművészről címmel. Ez a művész életútjának, húszéves oroszországi tartózkodása viszontagságainak, sikereinek és kudarcainak első részletes leírása. 7 Zichy a kiállításra a legkülönfélébb munkáit válogatta ki: látható volt az M. Sz. Petipa táncosnő arcképével díszített festett legyező, amelyet ajándékként rendeltek a művésznő számára; kis melodramatikus jelenetek a megcsalt szegény lányokról és csábítóikról, Lermontov és Puskin műveihez készült illusztrációk. A kiállítás anyagából Zichy nem hagyta ki a //. Sándor cár felhívása a néphez, 1856 című képét sem. A kiállítás felkeltette a pétervári irodalmi és művészeti kritikusok érdeklődését. Zichy vitathatatlan tehetségét, rendkívüli technikáját, költői elképzeléseit hangsúlyozva többen mégis kozmopolitizmussal és az orosz nép élete iránti érdeklődés hiányával vádolták. Ez azonban aligha volt igazságos. Zichy osztotta az orosz grafikusok demokratikus nézeteit; közülük sokakhoz szoros, baráti szálak fűzték. Egyáltalán nem álltak távol tőle azok a művészek, akiknek a narodnyik eszmék képezték esztétikájuk alapját, sem az orosz tematikától nem idegenkedett. Mellesleg éppen a nép, a színes tömeg kerül a művész sok kompozíciójának - még a meglehetősen hivatalos rendeltetésűeknek is - az előterébe. Zichy éveken keresztül bérelt lakást a kézművesek szegény negyedeiben, itt készítette az albumaiban található akvarell életképeit, vázlatait. Zichy, a született rajztehetség kíváncsi, a művészet minden műfaja iránt érdeklődő ember volt, aki nehézség nélkül illeszkedett be egy olyan világba, ahol mindenki lelkesedett a grafikáért. 1857-től a Művészeket Ösztönző Társaság tagja és résztvevője lett. A társaság célja az volt, hogy elősegítsék a szépművészetek 148. Zichy Mihály: II. Sándor cár és Mária Alexandrovna cárné. Koronázási jelenet a moszkvai Uszpenszkij-székesegyházban, 1857 Kat. 80. 147. Zichy Mihály: Nyikolaj nagyherceg az építkezésen, 1853 Kat. 60.
