Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)

Zichy Mihály művészi pályája Oroszországban ASZJA KANTOR-GUKOVSZKAJA

151. Zichy Mihály: Színházi improvizáció, 1859 Kat. 95. sikerét Oroszországban, és támogassák az orosz művészek tehetségének kibontakozását. Tevékenységük egyik fő területe a litográfiákkal díszített művészeti kiadványok megjelentetése volt. Ugyanebben az időben lett Zichy a Művészeti Akadémia diákjainak és végzőseinek kezdeményezésére létrejött, a középső és alsó társadalmi rétegekből származó ifjú alkotókat tömörítő társaság egyik alapítója. Ám a kormány attól félt, hogy a társaság túlságosan is demokratikus összetétele tevékenységüknek „nem kívánatos" irányt szabhat, ezért a kört hamarosan feloszlatták. A fent említett társaságokon kívül Zichy állandó látogatója volt az ún. pénteki rajz-estéknek, amelyekre hetente egyszer gyűlt össze a művészifjúság, elsősorban a grafikusok, minden egyes alkalommal másmás tag lakásán. (70. kép) V. F. Timm,

8 I. K. Ajvazovszkij,

9 A. K. Laveccari,

10 M. Klodt,

11 I. I. Szokolov és L. O. Premacci, V. N. Makszutov herceg, F. F. Lvov, a Művészeket Ösztönző Társaság mellett működő Rajziskola igazgatója és sok más orosz és idegen földről érkezett fiatal művész dolgozott ilyenkor együtt a kedvenc témáján. A kész műveket kiállították Beggrov kis művészeti boltjának a kirakatában a Nyevszkij sugárúton, hogy az emberek megnézhessék és megvásárolhassák, s ezzel támogassák a kör anyagiakban szűkölködő tagjait. Az ismert francia költő és művészeti kritikus, Théophile Gautier oroszországi utazásairól szóló, Voyage en Russie című könyvében (Paris, 1867) igen színesen írta le a Zichyvel való találkozást, a művész lakásán tett látogatást és néhány pénteki estet. Ennek nagy visszhangja lett Pétervárott. A szakirodalom szerint Théophile Gautier-nek a sajtóban megjelent, lelkes hangú recenzióinak volt köszönhető Zichy művészi érdemeinek elismerése a pétervári művésztársadalomban. Kétségtelen, hogy Gautier fontos szerepet játszott Zichy népszerűsítésében, a festőt azonban már a francia költővel történt megismerkedése előtt is ismerték mind a nagyvilági körökben, mind a fővárosi művésztársadalomban. Lvov herceg kezdeményezésére a Művészeket Ösztönző Társaság Bizottsága a tőzsde épületében egy szobát biztosított a grafikusoknak, ahol összejöhettek és dolgozhattak. A későbbiekben elérték, hogy a Művészeti Akadémia elnökének, Marija Nyikolajevna nagyhercegnőnek az engedélyével az Akadémia termeiben is összejöhessenek. A művészetről folytatott eszmecserék, egymás rajzainak kicserélése, a művek jól és kevésbé sikerült részleteinek mindig baráti hangvételű elemzése, a teázás szertartása, a kitalálós játékok, az álarcosbálok stb. még jobban összekovácsolták a művésztársaságot. Zichy gyakori látogatója volt az ún. csütörtököknek, a Művészek Szövetkezete összejöveteleinek, amelynek létrejöttét I. Ny. Kramszkoj festőművész

12 kezdeményezte. Zichy tagja volt az Orosz kaláka bizottságnak, 149. Zichy Mihály: Pékség, 1859 Kat. 90. 150. Zichy Mihály: Undina, 1859 Kat. 93.