Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)

Az illusztrálás démona és a Démon változó arca • Doré és Zichy GELLER KATALIN

105. Gustave Doré: „La Dive Bouteille Illusztráció Rabelais műveihez, 1854 106. Zichy Mihály: Illusztráció Zichy Géza A leányvári boszorkány című művéhez. 1880 Kat. 289. 107. Gustave Doré: Illusztráció Milton Elveszett Paradicsom című művéhez, 1866 Kat. 306. Az új sátánfigura Eugène Delacroix-nak a bűn rettenetes voltát megjelenítő középkorias, karmos ördögfigurája [Mefisztó a város felett, litográfia), a Lucifert legyőző Szent Mihály arkangyal és antik istenek szoborszerű vonásaiból tevődött össze. Milton az Elveszett Paradicsomban hősét a bukott és lázadó nagyság vonásaival ruházta fel. Doré illusztrációin a Sátánt hol romantikus fantáziáját kibontakoztatva, hol klisékre hagyatkozva, teátrális eszközökkel fogalmazta meg, A lázadó angyalok bukása című festményén pedig visszatért a hagyományos vallásos felfogáshoz.

12 (64. kép) Doré monumentális, vallási témájú olajfestményei inkább Munkácsy Mihályra, mint Zichyre hatottak.

13 Ezzel szemben nagy hatást gyakorolt rá Doré kritikus szemléletű, 1868 körül készült festménye, A neofita, amelyen egy fiatal novíciust öreg, megfáradt, rosszarcú papok vesznek körül. A témát litográfián is feldolgozta [Angel testvér). (103. kép) Itt a fiatal pap arckifejezése már szorongó, mint aki ráébredt helyzetére. Ez utóbbi inspirálhatta Zichy Lázár Béla-monográfiájából ismert, A novícius című munkáját.

14 (104. kép) A Milton-illusztrációk kissé egyhangú démonvilágával szemben, Doré számos, romantikus iróniával és humorral megfogalmazott ördögfigurát is teremtett. Torquato Tasso A megszabadított Jeruzsálem című eposzához és Rabelais Gargantua és Pantagruel című művéhez készült illusztrációin a középkori bestiáriumokkal vetekedő, játékos, groteszk, mulatságos figurák sorát hozta létre.

15 (105. kép) Doré nagy kedvvel teremtett emberi tulajdonságokkal felruházott állatfigurákat és különleges szörnyeket. Sárkányok, gyíkok, óriásira nagyított bogarak is tarkítják mesevilágát. Vele szemben Zichy csak ritkán alkalmazott hasonló fantáziaelemeket, például a Boszorkánykonyha című művében (9. kép), vagy Zichy Géza A leányvári boszorkányához készült egyik illusztrációján. (106. kép) „Nem emeli ki, miként Doré, a groteszk vagy fantasztikus elemet, szívesebben adja vissza elegáns oldalát..." - írta róla Gautier korábban.

16 A magyarázat abban is kereshető, hogy Zichy más műveket, főként a közelmúlt irodalmát és kortársak művelt illusztrálta. Démon-figuráinak, ördög alakjainak többsége a hőskép és a bűnfelfogás 19. századi megváltozását tükrözi, melyben a Démon a konvenciók ellen lázadó, kitaszított hős, extrém esetben rabló, gyilkos, aki emberfölötti energiákkal rendelkezik. 108. Gustave Doré: Illusztráció Dante Alighieri Isteni színjátékához, 1862 Kat. 302.