Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)

Az illusztrálás démona és a Démon változó arca • Doré és Zichy GELLER KATALIN

109. Zichy Mihály: Illusztráció Lermontov A Démon című művéhez. A Kaukázus felett repülő Démon, 1881 Kat. 217. 110. Zichy Mihály: Illusztráció Madách Imre Az ember tragédiája című művéhez. Ember, küzdj és bízva bízzál, 1885. Kat. 244. Zichy az orosz romantika kiemelkedő képviselőjének, Lermontovnak az illusztrálásával kapcsolódott be az új démonkép megfogalmazásába. Mihail Lermontov A Démon című (1829-1841) epikus költeményének illusztrálásához először 1860-ban fogott hozzá, később többször is visszatért a témához, 1881-ben és 1895 után is készültek A Démonhoz grafikái, de önálló kötetben sohasem jelentek meg.

17 (109. kép) Lermontov Byron követője volt, Démonja a Kaukázus vad hegyei között számkivetetten, magányosan élő, a szerelemben megújulást kereső, jóra és szépre vágyó bukott angyal, de a Démon sorsa, végzete, hogy romlást és bánatot hoz környezetére.'

3 Hiába szeret és szenved, mint Chateaubriand Les Natchez című írásának hőse, vagy Byron Childe Harold\a, bukásra ítélt. Saját belső dinamikájának az áldozata, aki magát örök szenvedésbe, a szeretett lényt halálba taszítja. Zichy a Démon kettős természetét szoborszerű szépségének és vad, gőgös arckifejezésének a szembeállításával érzékeltetette. A Kaukázus felett repülő Démon figuráját megörökítő két ismert grafikája feltételezhetően „Az Éden száműzöttje némán / ott szállt a Kaukázus fölött" verssorokhoz készült. A Démon könnyedén lebeg a szédítő magasságban, a kietlen, fenséges táj fölött.

19 A repülő Démon figurájának későbbi feldolgozásán, a lepelbe burkolt figura titokzatosságát, ördögi vonásait felerősítette. Démonja a „Fatal Man" új típusába tartozik, jóllehet nem hagy kétséget afelől, ahogy a költő sem, hogy a szép atléta test és a zord arc mögött feloldhatatlan bűn rejtőzik.

20 A Démon magánya emlékeztet Childe Haroldéra, aki sápadtan, melankolikus arckifejezéssel járja a magányos, megközelíthetetlen hegycsúcsokat, vagy Byron Manfréd című drámájának hősére, akit Ford Madox Brown öngyilkos gondolataiba merülve ábrázolt {Manfréd a Jungfrau ormán, 1841). A templomban térdelő Tamara előtt feltűnve és különösen a Tamara a Démon karjaiban vagy A csók című jelenetben (az utóbbi illusztráció feltételezhetően az „- Es könnyedén / A Démon tűzben égő szája / A reszkető ajkakhoz ért" sorokhoz készült) inkább angyalhoz hasonlít.

21 Grafikája a 19. századi angyalábrázolások sémáját követi, némi erotikával fűszerezve. A néző mitológiai történetre - Ámor és Psyché - is gondolhat. Zichy illusztrációja rendkívüli népszerűségét a nyugati és keleti képi hagyomány ötvözésének köszönhette. A háttérben látható, nagyméretű, fémborítós (riza) Mária a gyermek Jézussal-ikon és az előtte függő mécses orosz környezetet idéz. A jelenet beállítása, a szentkép és a mécses kiemelt szerepe emlékeztet Horace Vernet-nek a szentpétervári Ermitázsban lévő Halál angyala című festményére is.

22 A Lermontov-illusztrációk megelőlegezik a démon későbbi alakváltozásait. Míg Doré az illusztrálás démonának volt a foglya, egy képes világkönyvtár megteremtésének, Zichy a démon figurának vált a megszállottjává. Ábrázolása túlnőtt az illusztráció keretein, s egyéni tartalom hordozójává vált, mint a következő fejezetben tárgyalt A Rombolás géniuszának diadala, avagy A Démon fegyverei című festményén. (39. kép) Luciferként bukkan fel a Madách-íllusztrácíókon (110. kép), népi babonák garabonciása Arany János Ünneprontók című balladájához készített illusztrációján, s az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben harmadik kötetéhez készített A garaboncziás deák és az árva gyermek című rajzon.

23 Ebbe a sorozatba illeszthetők a Goethe Faustjához készült illusztrációk, melyet Horace Günzburg rendelt meg, de végül ezek sem jelentek meg kötetben.

24 (111-114. kép) Zichy kellő kapcsolatok, kiadói háttér híján nem tudta illusztrációs tehetségét Dóréhoz hasonlóan üzleti vállalkozásként működtetni. A kiadói készség hiánya miatt gyakran hosszú évekig dolgozott illusztrációin, melyeken talán ennek köszönhetően önéletrajzi vonatkozások is feltűnnek. így a Goethe Faustjához készült, Faust találkozása a Föld szellemével című lapon (112. kép) önarcképe fedezhető fel.

25 Pályája megpróbáltatásain végigtekintve Zichyt egyik monográfusa egyenesen Lermontov Démonához hasonlította.

26 A Démon a történelemben Ugyanazt a történelmi eseményt, helyzetüknek megfelelően, ellentétes szemszögből ábrázolták. Doré a krími háborúk eseményei kapcsán, amelyben a törökök mellett a franciák és az angolok is részt vettek, maró iróniájú sorozatot adott ki 1854-ben a „Szent Oroszország" (Histoire pittoresque, dramatique et