Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)
„Un monstre de génie" • Zichy Mihály és Théophile Gautier FÖLDI ESZTER
utazását. Valójában azonban csak 1861 nyarán érkezett meg, és Zichyvel ekkor sajnos nem sikerült találkoznia. Zichy 1859 és 1861 között írt néhány leveléből azonban többé-kevésbé rekonstruálható e pár év története. 72 Gautier szorgalmazta Zichy párizsi letelepedését. Zichy maga is kacérkodott egy rövid ideig (1859 májusáig, udvari festővé való kinevezéséig) ezzel a gondolattal. Az ötletet bátyja, Antal is támogatta, levelében azt tanácsolta neki, hogy feltétlenül menjen Párizsba, ahol fényes jövőt jósolt neki, különösen, hogy „Delaroche nincs többé". 73 Zichy képeket küldött az 1859-es párizsi Salonra, 74 ebből az alkalomból Gautier cikket írt róla a Moniteur Universelben. Itt az Orgiái és három állatcsendéletet [Hiúz, Farkas és Fajdkakasok) ismertetett, így valószínűleg e négy művel szerepelt Zichy. 75 Gautier itt ismét Dóréhoz hasonlította a magyar festőt, és reményét fejezte ki, hogy a párizsi közönség elismeri majd tehetségét. 76 1860 tavaszán Gautier ismét bemutatta Zichy műveit a párizsi közönségnek, a Boulevard des Italiens 26. szám alatt előző év óta működő kiállítási pavilonban, 77 ahol ugyanebben az évben két nagy, a francia festészetet bemutató retrospektív tárlatot is tartottak. Zichy kiállított műveiről 1860. május 8-án Gautier a Moniteurben újabb kritikát közölt, amelyben egyenesen Delacroix-hoz hasonlította a magyar festőt, mondván: ,,[A Sírrablók] Delacroix ecsetjére is méltó lenne, pedig Zichy soha nem látta e nagy mester egy művét sem". 78 Csapláros István szerint itt Gautier kiállította Zichy előző évben bemutatott munkáit, és két másikat is, a Fin du souper-\ [A vacsora vége) és a Sírrablókat. 79 (87. kép) A Gautier-nál lévő művekről a szakirodalom nem szól egyértelműen. 80 A Gautier halálakor a műveiből rendezett árverés katalógusa szerint két műve volt Zichytől: a sokat emlegetett, Zichy dedikációjával ellátott Sírrablók, amelyet Gautier maga hozott Párizsba 1859 tavaszán, valamint egy Egyiptomi expedíció - Théba című kép. 81 Gautier csak 1861. augusztus 7-én érkezett meg Szentpétervárra. Charles Gide-nek, a francia kiadónak augusztus 14-én kelt levelében arról panaszkodott, hogy nyárra minden ismerőse elutazott, Zichy is Lachten tartózkodik. 82 Zichy, amint tudomást szerzett Gautier visszatértéről, meghívta barátját Lachtára, mivel ő maga, megrendelései miatt nem tudott mozdulni onnan. Gautier azonban csak igen kevés időt töltött Szentpéterváron, könyvének munkálatai miatt főleg Moszkvában és Nyizsnyij-Novgorodban időzött. 63 Zichy csak október 17-én tért vissza Szentpétervárra. Utolsó ismert levele Gautier-hoz 1861. október 24-én íródott, ebben szomorúan és elkeseredetten vette tudomásul, hogy Gautier már távozott. 84 Egy évvel később, 1862-ben, nem kizárt, hogy a Gautier-val való találkozás reményében is, Zichy kieszközölte II. Sándor cárnál, hogy elutazhasson Szentpétervárról. Egy rövid otthoni, majd müncheni látogatás után Párizsba érkezett testvérével, Zichy Antallal. Találkoztak Gautier-val, akinek családját is megismerték, és Gautier megismertette Zichyt Gustave Dóréval is. Zichy udvari festővé történt kinevezése után letett a párizsi megtelepedés gondolatáról. 1860-ban írt levelében magyarázkodott, és Gautier bocsánatát kérte, amiért mégis a biztos jövedelemmel kecsegtető udvari festő állását választotta, és Szentpéterváron maradt, egyenesen a cárral szembeni hálátlanságnak nevezve esetleges távozását. 85 A Gautier visszautazásakor, 1861-ben írt levele végén azonban megkérdezte, hogy mit gondol Gautier, amikor hét év múltán, 1868-ban letelik majd szolgálati ideje, lesz-e még módja egy párizsi karriert felépíteni. 86 Gautier Zichy leveleire írt válaszait sajnos nem ismerjük, mivel azokat Zichy a párizsi magyar egyletnek ajándékozta, az első világháborúban pedig az egylet levéltára megsemmisült. 87 Zichy 1868-ban nem próbálkozott párizsi karrierrel. 1869-ben nagy kiállítást rendezett műveiből Szentpéterváron, és ugyanebben az évben újabb tíz évre kinevezték udvari festőnek. Végül jóval később, 187494. Zichy Mihály: Kleopátra éjjele, 1872 k. Reprodukció: LÁZÁR 1927A. 53. kép
