Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)

„Un monstre de génie" • Zichy Mihály és Théophile Gautier FÖLDI ESZTER

87. Zichy Mihály: Sírrablók, 1858 Kat. 81. A Sírrablók bizarr jelenetén éjszaka a temetőben egy frissen eltemetett ifjú nő sírját „emberábrázatú hiénák" dúlják fel, megfosztva a holttestet értékeitől. Gautier a tőle megszokott részletességgel írta le az éjszakai temetőt, a három gazembert és a jelenet hátborzongató hangulatát. Történetet is kerekített hozzá, feltételezve, hogy az ifjú nő ujjáról jegygyűrűt húznak le, így állítva szembe az ártatlan fiatal ara halálát az elvetemült gonosztevők embertelen tettével. Gautier híres szenvtelensége szertefoszlott e „romantikus borzalom" láttán, amelyről Delacroix egyik általa főművének tartott festménye, a Hamlet és a sírásók,

44 Decamps Öngyilkosa és Rembrandt Lázárja is eszébe jutott. Gautier annyira el volt bűvölve a Sírrablók\ó\, hogy Zichy neki is ajándékozta („Ezt az annyira dicsért rajzot egész Párizs látni fogja, a rajz a miénk: Zichy nekünk ajándékozta. Remekelt vele és valóban remekmű.")

45 A Sírrablók után egy „pompeji freskóról" vagy „görög vázáról" vett jelenetet, egy Faun és nimfát említett, majd ezután rátért a középkori témájú Zsidó mártírok ismertetésére. (88. kép) Ez a leghosszabban elemzett mű a műteremben látottak közül, amelyben Zichy „a mély fölfogás egész eredetiségével ábrázolja ama kettős - politikai és vallási - üldözést, melynek az Istenfia halála megboszulásának ürügye alatt Izrael szerencsétlen népe ki volt téve".

46 Gautier a hosszú, pátoszt sem nélkülöző leírás végén megjegyezte, hogy a Zsidó mártírokból kiváló metszet lehetne, mint ahogy valószínűleg e célból is készült. A Zsidó mártírok komoly hangvétele után pedig egy Landsknechtet ábrázoló kedélyes akvarell került sorra, amely a későbbi falstaffi, korhelykedő, részeg figurákat felvonultató képeivel lehetett rokon. (89-90. kép) Gautier egyáltalán nem szólt Zichy és a cár kapcsolatáról - s Zichynek a cári udvar részére készített rajzait is a cikk végére hagyta. A Koronázási album kompozícióit (100, 148. kép) a high life festőinek műveihez hasonlította, lelkesedett a vadászjelenetek finom részletgazdagságáért és szellemes megfogalmazásáért. A művek felsorolását Pevégezvén, összefoglalva a Zichy művészetéről alkotott benyomásait, Gautier kimondta az azóta szállóigévé lett szentenciát: „Zichy, mint Gustave Doré, rendkívüli zseni [monstre de génie], egy portentum [...], egy tehetségével mindig kitörőben lévő kráter. [...] Zichy egyike a legbámulatosabb művészegyéniségeknek azok közül, akikkel 1830 óta, a művészet eme forduló korszaka óta találkoztunk."

47 88. Zichy Mihály: Zsidó mártírok, 1858 Kat. 83. 90. Zichy Mihály: Hordót tartó zsoldos, 1877, hátlap Kat. 206. 89. Zichy Mihály: Hordót tartó zsoldos, 1877, előlap Kat. 206.