Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)
„Un monstre de génie" • Zichy Mihály és Théophile Gautier FÖLDI ESZTER
Trois monstres de génie: Gautier, Doré, Zichy Az egész cikket elolvasva meglepő lehet az összegzésben Gustave Doré kiemelése. Gautier kedvencei közül többet is emlegetett Zichy kapcsán, Doré nevét csak egy képnél hozta szóba, a Beggrovnál látott velencei jelenetnél, amelyen a dózse és felesége egy cimbalmozó ifjú játékát hallgatják. De itt sem tematikus vagy stiláris azonosságot látott a két művész között, hanem Zichynek „a középkori stílusok iránti eleven érzékét" hasonlította Dóréhoz. 48 Mitől helyezte hát mégis egymás mellé e két művészt? Mit jelent valójában a „monstre de génie"? 49 Gustave Doré (1832-1883) 1858-ban még pályája elején járt, noha a közönség körében hallatlanul népszerű volt illusztrációi, litografált albumai és karikatúrái révén. 1847-ben, 15 évesen autodidakta karikaturistaként kezdte karrierjét. A „csodagyereknek" 1851-től jelentek meg litografált albumai, 1853-ban adták ki 24 fametszetű illusztrációját Byron műveihez. Első komoly sikerét 1854-ben, 22 évesen aratta, Rabelais műveinek illusztrációival. Ebben az évben ismerkedtek meg Gautier-val, 50 és annak 1872-ben bekövetkezett haláláig közeli barátok maradtak. 1855-ben, Doré, Gautier és Paul Dalloz, a Moniteur Universel kiadója együtt utaztak a Pireneusokba, ahol Doré Hippolyte Taine Voyage aux eaux des Pyrénées című művének illusztrálásához gyűjtött anyagot. 1855-ben jelent meg Balzac Contes drolatiques-]a Doré illusztrációival, 1856-ban a Légende du Juif errant Pierre Dupont-tól. A nagy grafikai művek azonban, amelyek egész Európában ismertté tették a nevét (Isteni színjáték, 1861; Don Quijote, 1863; Biblia, 1866; Elveszett Paradicsom, 1866 stb.), még nem készültek el Gautier utazása idején. 91. Paul Gavarni: Fourberies de Femmes, 1837 / 1846 Gavarni: Œuvres choisies. Paris, 1846. Zichy Mihály hagyatékából. Magántulajdon. Kat. 316. 92. Zichy Mihály: Gyertyát elfújó férfi, 1861 Kat. 111. 93. Zichy Mihály: A felszarvazott férj, 1854 Kat. 65. Doré művészete megosztotta a kortárs műkritikát. 51 Gautier azonban legfőbb védelmezője volt, aki barátja művészetében saját esztétikai elveinek megvalósulását, egyben ifjúkora ideáljainak újjáéledését is látta. Gautier, aki maga is egyfajta populáris kultúrában, a napisajtó világában mozgott, értékesnek tartotta a népszerű és népszerűsítő műfajokat Is. Az illusztráció, a litográfiái album, a karikatúra szerinte modernek, mivel koruk szellemiségét tükrözik. Művelői nem a klasszikus tradíciót, a grand art-t célozzák meg, s mivel nem tartják méltatlannak a kor igényeinek kiszolgálását, témáikat az őket körülvevő világból veszik. Műveiken a nagyközönség kiválóan szórakozik, de a kritika túl könnyedén kezeli őket. Gautier ezzel szemben kiállt a populáris műfajok művészi értéke mellett, kiemelve Daumier, Gavarni (91. kép) és Doré művészetét. 52
