Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)

„Un monstre de génie" • Zichy Mihály és Théophile Gautier FÖLDI ESZTER

Gautier, bármennyire is szenvedélyévé vált az utazás, Oroszországba nem kedvtelésből, hanem dolgozni ment. A krími háború befejeztével Oroszország divatba jött Európában. Ezt az élénkülő érdeklődést akarta kihasználni Carolus van Raay, orosz üzletember, aki nagyszabású kiadványt tervezett Trésor d'art de la Russie ancienne et moderne (A régi és új Oroszország kincsei) címmel. Az album Oroszország nevezetességeit heliogravürökön mutatta be, és van Raay Gautier-t kérte fel a hozzájuk tartozó szövegek megírására. A kliséket Píerre-Ambroise Richebourg (1810-1875) fotográfus készítette Gautier utasításai nyomán, patrónusnak pedig sikerült megnyerni II. Sándor cárt. Gautier 1858 októberétől 1859 márciusáig tartózkodott Oroszországban e kiadvány munkálatai miatt, mivel a Moniteur Universelné\ hat hónapi szabadságot kapott annak fejében, hogy úti élményeiről cikkeket küld a lapba. A kiadvány az eredeti tervek szerint 24 füzetben jelent volna meg, később azonban van Raay megbízhatatlannak és inkorrektnek bizonyult, így az ebben a formájában nem valósult meg. Kiadását egy francia kiadó, Charles Gide vette át. Gautier anyagi helyzete rendeződését várta e vállalkozástól, hiába, mert a műből végül csak öt füzet látott napvilágot.

28 Az utazásáról írt beszámolók 1866-ban a Voyage en Russie (Oroszországi utazás) címmel jelentek meg összegyűjtve. A Zichyről szóló cikken kívül más művésznek nem szentelt benne önálló tanulmányt. Zichy és Gautier 80. Zichy Mihály; Illusztráció az Enek Igor hadáról című orosz eposzhoz. Címlap (Vén balalajkás), 1853 Kat. 50. Gautier cikke egyrészt egyedülálló forrása Zichy korai oroszországi működésének,

29 másrészt kitűnően példázza Gautier sajátos eljárását, a műfajok keverését. Egyszerre úti leírás és művészeti kritika, melyben ugyanakkor jól érzékelhető a Gautier által tökélyre vitt műleírási módszer, a transposition d'art, s összemosódik benne a fikció, a költészet és a kritikai szöveg.

30 A cikket többféleképpen is olvashatja az érdeklődő. Izgalmas, humoros, kedvcsináló úti beszámoló, amely a couleur locale-t kiemelve, mégis az európai olvasók ízléséhez igazítva mutatja be Szentpétervár művészeti életének két jellegzetes központját: a Beggrov-féle műkereskedést a Nyevszkij Proszpekten és a Péntekiek Társaságát. Beggrov műkereskedésében ragadta meg Gautier figyelmét Zichy egy nagy akvarellje, a Flórenci orgia, amelyet egyből remekműnek talált, és a Beggrovnál lévő további grafikák megtekintése után elragadtatottságában kieszközölte, hogy megismerkedhessen Zichyvel. Zichy ekkorra már elismert portréfestő és akvarellista volt, aki megrendeléseit az arisztokráciától és a cártól kapta, de szélesebb körben is népszerűségnek örvendett. Gautier végül a Péntekiek Társaságában találkozott személyesen Zichyvel. A Társaságot Zichy alapította 1857-ben, rossz pénzügyi körülmények közé került művészek anyagi támogatására. A kört látogató pétervári festők péntekenként mindig másnál gyűltek össze, hogy egy kedélyes, vacsorával egybekötött estén műveket készítsenek, és az azok eladásából befolyt összeggel támogassák bajbajutott kollégáikat. (70. kép) Gautier részletesen leírta azt a pénteki összejövetelt, amelyen Zichyt megismerte.

31 Nagy hatást gyakorolt rá az összejövetelek baráti hangulata, az ott folyó munka, és a nemes cél, amelynek érdekében e művészeti szempontból is hasznos heti találkozó létrejött. Lánya, 81. Zichy Mihály: Illusztráció az Ének Igor hadáról című orosz eposzhoz. Igor és serege (A hollók), 1853 Kat. 51. „Oroszországban orosz vagyok"

27 - Gautier Szentpéterváron