Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)

„Un monstre de génie" • Zichy Mihály és Théophile Gautier FÖLDI ESZTER

réből a kiszakadást utazásai jelentették. Igy számára a romantikus nemzedék nosztalgikus elvágyódása, a messzi vidékek utáni sóvárgás nemcsak lelki kényszer volt, hanem igazi menekülés. Ilyenkor boldog volt, egzotikus, új tájakat, más gondolkodást ismert meg, új művészi benyomásokat szerzett. 1840-ben néhány hónapot Spanyolországban töltött, ami egész életére meghatározó élmény maradt: „Azóta semmi más vágyam nem volt, mint összeszedni egy kis pénzt, és utazni; az utazás szenvedélye vagy betegsége elhatalmasodott rajtam."

11 Gautier kritikusként hihetetlen bőségben ontotta a legkülönbözőbb művészeti ágakkal foglalkozó cikkeket, érdeklődése kiterjedt a színházon, irodalmon és a képzőművészeten kívül az építészetre, táncra, zenére, fényképezésre, rézkarc- és rézmetszetre, sőt, esetenként a divatra is. 1831-ben közölte első képzőművészeti tárgyú kritikáját a Mercure de France-ban, és 1833-tól haláláig évente jelentkezett Sa/onjaival.

12 1855-ben jelent meg a Les Beaux-Arts en Europe című vastag kötet, amelyben Gautier az az évi világkiállításon résztvevő művészek munkásságát elemezte nemzetek és iskolák szerint, majd a következő évben tanulmánykötetet adott ki L'Art moderne címmel. 1856 és 1859 között a L'Artiste főszerkesztője volt. 1836-tól 1855-ig a La Presse-ben dolgozott, 1855-től haláláig a második császárság hivatalos lapjához, a Moniteur Universelhez szegődött művészeti kritikusnak. Gautier esztétikai ízlése a romantikusok körében formálódott. Pályakezdésének ideje, az 1830 körüli évek a francia művészetnek az az időszaka volt, amikor a fiatal művészek a romantika eszményétől áthatva, szinte eltörölték az addig létező határt a különböző művészeti ágak között. E pár évben megvalósult a „művészetek testvérisége" {fraternité des arfs).

13 A művészetek története során először az irodalmat és a képzőművészeteket egynek tekintették, ami megváltoztatta a művészet és a művész fogalmának 71. Zichy Mihály: Orgia, 1875 / 1900 k. Kat. 199. 72. Zichy Mihály: Uzsorás, 1859 Kat. 84.