Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)

Egy romantikus allegória • Zichy Mihály „főművének" inspirálói LICHNER MAGDOLNA

Gustave Doré Elképzelhető az is, hogy mindezek az alkotások közös kompozíciós forrásból táplálkoznak, mégpedig Gustave Doré müveiből. Morel-Ladeuil számára termékeny inspirációval szolgált Doré, de ismernie kellett a Milton művét korábban illusztráló festők munkáit is. Az ember tragédiája rajzának (52. kép) és a Milton-pajzs középső jelenetének (50. kép) Gustave Doré illusztrációja lehetett a modellje, az Elveszett Paradicsom 1866-os, londoni kiadásából (51. kép), bár inkább az eredeti rajz, mint annak sokszorosított metszete. A szobrászi erényeket felvonultató ötvösmű ugyanis a pazarul illusztrált Doré-kötettel egy időben készült el Londonban, az Elkington-cég Regent Street-i stúdiójában. Zichy a már említett, 1898. április 29-én, Nizzából küldött levelében a világkiállításra készült művéről szólva választását megindokolta: „Úgy láttam, hogy csakis olyan Doré-féle modorú kép hiányzik, mely nem hogy emelné, hanem kiegészítené a magyar művészeti kiállítást."

46 Azt nem árulta el, valójában mit is ért „Doré-féle modorú" alatt: témaválasztását, műfaját vagy festői eszközeit? A magyar és a francia művész munkásságának párhuzamba állítását Doré barátja, Teophile Gautier kezdte oroszországi látogatásáról írt beszámolójában, s az ő nyomán vették át Zichy kortársai, majd méltatói.

47 A Doré-recepció éppen olyan ellentmondásos, mint magyar pályatársának értékelése, s Dóréhoz hasonlítani nem mindig volt dicsőség. Nem kapott akadémiai képzést, zseniális gyermekként rajzaival, karikatúráival gyorsan hírnévre tett szert, de elmaradt az irányított tanulás, a meghatározott akadémiai szemlélet és ízlés elsajátítása, így művészi „nevelődése" nem az elvárt kifejezési formához kötötte. Hazájában nem ismerték el hivatásos, „professzionális" festőnek, ezért egész életében bizonyítani próbálta rátermettségét.

48 Történeti, bibliai és allegorikus témaválasztásai, a vásznak óriási mérete és a gyorsaság bravúrja - valamint az írott források - egyértelművé teszik ezt a motivációt. Zichynél is hasonló jelenséget érhetünk tetten.

49 A francia művész szinte teljes festői életműve a londoni Doré Galériából az 1890-es évek végén Észak-Amerikába hajózott, s rövid tündöklés után eltűnt a művészeti közéletből, csak a 20. század hetvenes éveiben fedezték fel ismét.

50 A magyar művészettörténészeknek valójában csak a Doré-centenáriumra rendezett kiállítások és publikációk után volt lehetőségük, hogy Doré és Zichy sokat emlegetett hasonlóságát a festményeket látva, tapasztalat alapján ítéljék meg. 59. François Rude: Marseillaise (Önkéntesek menete), Arc de Triomphe, Párizs, 1833-1836 60. Jean Pierre Cortot: 1810-es győzelem, Arc de Triomphe, Párizs, 1833-1836 61, Antoine Etex: Ellenállás, Arc de Triomphe, Párizs, 1833-1836 62, Antoine Etex: Béke, Arc de Triomphe, Párizs, 1833-1836