Büki Barbara - Lindner Magdolna - Szücs György szerk.: Vaszary, Vezető a kiállításhoz középiskolás fiatalok és családok számára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/5)

IX. Szenvedő ember - szenvedő Krisztus „Testemet ételül adtam, véremet italul adtam, könnyel mostam meg lábaitok; Mégis egyedül maradtam. " (Dsida Jenő: Nagycsütörtökön, 1929) Nem Vaszary János volt az egyetlen modern művész, aki az első világháború megrázó eseményeit biblikus hasonlatokkal igyekezett közvetíteni. Jézus szenvedéstörténetének epizódjain keresztül „az emberiség végnapjait" (Karl Kraus) rendkívül hatásosan tudta ábrázolni. Ebben a korszakban készült expresszionista festményei arról a kételyekkel vegyes reménykedésről tudósítanak, hogy a világégés után talán lehetséges az új szellemi világ felépítése, az új kultúra kialakítása. „A háború tikkasztó levegőjét mindenki magába szívta, de kevesen vették észre, hogy múltjától búcsúzott el benne [...] a művészet. Most új utak felé kell törekednünk - ma kell a megújhodást keresni: a művészek hivatása, hogy a jelen letargikus állapotában rámutassanak a megmaradt energiákra, s hitükkel és alkotásaikkal bizalmat öntsenek a mai és jövő nemzedékek lelkébe " - írta 1921-ben. Krisztus szenvedéstörténetének bizonyos részleteit Vaszary János több művén is ábrázolja. Figyeld meg őket alaposan, és hasonlítsd össze a különböző változatokat! A téma melyik változatát tartod a legerőteljesebbnek? Miért? Holttest siratása, 1918-20 körül. MNG A Holttest siratása című kompozíción meleg barna színt használ, a jelenetet végletesen leegyszerűsíti, s bár három alakot láthatunk a képen, csak az elöl fekvő, mezítelen Krisztusra és Máriára figyelünk. Azáltal, hogy a testet a földre helyezi, s nem a hagyományos ábrázolást követi, melyen az anya ölében tartja fia holttestét (Pietà), a jelenet még tragikusabbá válik, a kiszolgáltatottság, a megalázottság még inkább érzékelhető. A Go/goía-variációk legmonumentálisabb darabja szintén tragikus, de ezt a hatást egészen más eszközökkel éri el Vaszary, mint az előző képen. A kompozíció reflektorfénybe helyezi Krisztust, aki szinte a nézőre zuhan. Bár kevés hangsúly esik a két latorra, mégis vizsgáljuk meg, milyen módon vannak jelen a keresztre feszített bűnös emberek! A hideg kék színnek milyen jelentést tulajdoníthatunk? Golgota, 1929-30. MNG Figyeljük meg Jézus sebének élénk, erőteljes vonással odahúzott vörös foltját! Nézd meg, látsz-e hasonló megoldást a többi Keresztrefeszítés-változaton! A művészettörténetben mely festők Golgota-képei jutnak eszedbe a képek láttán? Vaszary a Golgota című képe előtt