Büki Barbara - Lindner Magdolna - Szücs György szerk.: Vaszary, Vezető a kiállításhoz középiskolás fiatalok és családok számára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/5)

X. Aktok, csendéletek, a cirkusz világa Az első világháború után az ötvenes éveiben járó művész visszavonultan dolgozott tatai házában. A megrázó háborús emlékeket mélyen őrző festő a Krisztus-ábrázolások mellett számos aktos kompozíciót, alakos festményt, csendéletet és tájképet készített ebben az időszakban. Elsősorban a látvány szépségének érzéki kifejezése foglalkoztatta. „A kép önmagáért van, a forma és a szín életét fejezi ki; nem csinál novellát, nem illusztrál, nem mesél, nem szimbólum, nem allegória, nincs a társadalom szolgálatában, nem moralizál; egyedül a szépet akarja" - vallotta Vaszary János. 1920 körül készült képein a vastagon felvitt sötét alapozásra erőteljes ecsetkezeléssel élénk színű festékrétegeket rakott. Ennek a technikának köszönhető a drámai hatás. Csendélet Buddha-szoborral, 1920 körül Magántulajdon A Csendélet Buddha-szoborral című képen vajon a kultikus szobor csak a kompozíció kellékeként szerepel, vagy szimbolikus jelentése is van? Figyeld meg a művész szélesen felkent ecsetvonásait! Hogyan járulnak hozzá a kép hangulatához? Akt műteremben, 1920 körül Kovács Gábor Gyűjtemény „Táncot kívánnék látni, hintázó női testet. Zenén lebegve könnyűt, toppantva halk neszűt, Úszó, setét hajával csak fátyolos mezűt, Kit nékem furcsa piktor, bús vágy, elembe festett. " (Tóth Árpád: Tánc, 1915) Tudod-e, hogy a keleti tanítások tanulmányozásával a korabeli európai értelmiség intellektuális menekülő utat keresett a nyugati civilizáció válságából? A Kelet felé fordulásban egyben az önmeghatározás kísérlete is tetten érhető. A „mássággal", az „idegenséggel" szembesülve ugyanis mindig könnyebb önvizsgálatot tartani. A Finálé című kép megfestésére a színpadi jelenetek hangulata indította a festőt: izgatta a szereplők gyors helyváltoztatása, a díszletek cserélődése. Ezen a képen minden részlet mozgásban van. Az énekesnők táncolnak, a katonák kivont karddal támadnak, a vesztes sereg pedig éppen meghódol. Az operett szabályai szerint a fináléban mindenki a színpadra özönlik, és a történet végén minden jóra fordul. Finálé, 1923. MNG