Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - SZÜCS GYÖRGY: „Kárpátoktól le az Adriáig". Vaszary János és az első világháború

Jegyzetek: 1 Szomory Emil: Előre! Az Újság, 1914. aug. 14. 12. Kisebb változtatásokkal újraközölve: Uő: Sárossy, municziót! és egyéb harctéri levelek. Bp., é.n. [1915] 5. Hoen ezredes tkp. Maximilian Ritter von Hoen ezredes, később vezérőrnagy, 1916 februárjától a bécsi Kriegsarchiv igazgatója, 1917 márciusáig volt a Sajtóhadiszállás parancsnoka, ekkortól utóda Wilhelm Eisner-Bubna ezredes lett. Maróti Géza hagyatékában fennmaradt az Armee-Oberkommando-Kriegspressequartier pecsétjével ellátott, fényképes sajtóigazolvány, amelynek hátoldalán kézírással szerepelnek a személyi adatok, alatta a nyilvántartási szám (Leg. Prot. Nr 103). MNG Adattár, Itsz.: 19699/ 1976.447. 2 A hadsereg mint téma már a balkáni háborúk idején is érdekelte az újságírókat. Pl. Levelek a Balkánról. I. Adorján Andor: Egy délután a harcmezőn. II. Kéri Pál: Stefánovics kapitány. Magyar Figyelő, 1912. 4. köt. 301-308; Adorján Andor: Újságírók a hadiszálláson. Élet, 1913. jan. 12. 48-50. 3 Vaszary János a magyar művészet újjászületéséről, kultúránk faji eredetéről, a háborús élményekről, s új műveinek kiállításáról. Magyarország, 1921. ápr. 20. 6. 4 Mednyánszky László naplója. Szerk. Brestyánszky Ilona. Bp., i960. 23. (Az 1894. jan. 3-án kelt bejegyzés.) Egyébként Vaszary az 1886-os budapesti Verescsaginkiállítás alkalmával több rajzmásolatot készített az orosz művész egyes figuráiról, de a háborús téma a továbbiakban nem foglalkoztatta. Haulisch 1978. 8-9. R. 2-4. kép 5 Maróti Géza emlékiratai. Szerk. Fehérvári Zoltán Prakfalvi Endre. Lapis Angularis IV. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. Bp., 2002. 69. 6 A hadköteles művészek többsége tényleges frontszolgálatra került. Mégis szinte mindenkit megdöbbentett a háború kitörése után pár hónappal az uzsoki harcokban elesett fiatal szobrász, Sámuel Kornél halála. Többek között a jó kapcsolatokkal rendelkező Majovszky Pál közbenjárásának is köszönhetően számos bevonult művész ezért a későbbiekben ún. hadifestővé, hadirajzolóvá (Kriegsmaler, Kriegszeichner) léphetett elő, mint pl. Zádor István és Herman Lipót. Ezek rendes katonai szolgálatot teljesítő, az egyes parancsnokságokhoz beosztott művészek voltak. A háborúban részt vevő művészekről, a művésztelepek helyzetéről, Rippl-Rónai internálásáról ld. Kovács Lydia: Magyar művészek a háborúban. Magyarország, 1915. febr. 14. 9-10. Meglepő, hogy az egyébként igen tájékozott szerző Vaszary nevét nem említi. 7 A Sajtóhadiszállás működéséhez ld. Markója Csilla: Tájkép csata után - Mednyánszky László és a hadifestészet. Enigma, 2001. 28. sz. (Háború 1.) 27-39, illetve a kötet dokumentumai; Ballá Tibor: Az osztrákmagyar sajtóhadiszállás szervezete és tevékenysége az első világháborúban. Hadtörténelmi Közlemények, 2005. 1-2. sz. 141-149. Itt köszönöm meg a szerzőknek, hogy értékes megjegyzéseikkel, illetve a bécsi Kriegsarchiv Vaszary és a Sajtóhadiszállás kapcsolatára vonatkozó anyagainak feltárásával a későbbi kutatás irányát és lehetőségeit kijelölték. 8 Mednyánszky László feljegyzései 1877-1918. Szerk. Bardoly István. Bp., 2003. 288. (Az 1915. márc. 9-i bejegyzés) 9 Zádor István: Egy hadifestő emlékei 1914-1918. Bp., é.n. [1933J 41. 10 Pl. Vaszary János: Mongol-orosz fogoly, 1914, kréta, papír, 259 x 260 mm, j.j.f.: mongol-orosz fogoly Zsolna 914 XI/27 Vaszary J. Pecsét j.L Vom Kriegspressequartier genehmigt. 12.12/14. Cohn mérnök-ezredes aláírásával). Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Itsz.: 5817. R.: Haulisch 1978. 92. kép. A budapesti Hadtörténeti Múzeum az 1926-os badeni egyezmény eredményeképpen a bécsi Heeresmuseumtól jelentős hadtörténeti anyagot kapott. Ld. ehhez: A bécsi gyűjteményekből Magyarországnak jutott tárgyak kiállítása a Magyar Nemzeti Múzeumban. Bp., 1933. 7-19. Az átadott múzeumi anyag képezi az alapját az 1 olajfestményt és 80 grafikát tartalmazó Vaszary-kollekciónak. A bécsi Heeresgeschichtliches Museum gyűjteményében jelenleg 1 olajfestmény és 28 grafika található. Dr. Ilse Krumpöck szíves közlése. 11 Vaszary János: Két tiszt. 1914, ceruza, papír, 120 * 190 mm, j.j.f.: Zsolna 1914 XI/25 Vaszary J., j.j.L: Vaszary. MNG, Itsz.: F. 74.28/18. R.: Haulisch 1978. 88. kép. A rajz egyébként Hoen ezredest, a Sajtóhadiszállás parancsnokát és Wilhelm John ezredest, a bécsi Heeresmuseum igazgatóját ábrázolja. 12 Vaszary János: Napló jegyzetek 1914 XI/18-tól, Mitrovica. MNG Adattár, Itsz.: 6220/1954. Ld- katalógusunk Mellékletében. 13 Tersánszky Józsi Jenő a frontról küldött, Vers a csöndről című költeményének részlete képszerűén ezt az állapotot rögzíti: „A Csönd fehér dér ágya újra nyugton / Kevés piros mocsok, mit rajta hagytak / A többiek tovahaladtak / Aléltsárgán hajnalló ég alá / Kimerülten kanyargó úton." Nyugat, 1915. 5. sz. 266. 14 Vaszary: Napló jegyzetek i. m. (12. j.) 15 Elesett huszár, 1914, ceruza, papír, 252 * 352 mm, j.b.f.: Vaszary János, j.j.L: Elesett huszár társaival a limanovai csatatéren, Limanova, 1914 XII/16. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Bp., Itsz.: 5045. R. Haulisch 1978. 89. kép 16 Vaszary: Napló jegyzetek i. m. (12. j.) 17 Ld még ehhez: Szomory Emil: A kihűlt csatatér. In: Uő: Sárossy, municziót! i. m. (1. j.) 37; Molnár Ferenc: Egy haditudósító emlékei. Bp., 1916. 71-73. A Muhr ezredes és az elesett Nádasdy-huszárok sírját Vaszary is lerajzolta (Vázlatfüzet, MNG, Itsz.: F. 92.5/21), az Uj Idők pedig fotón leközölte (Uj Idők, 1915. jan. 3. 39.). Utóbb bekerült Barta Ernő 1916-ban megjelentetett Elnémult csataterek című litográfiamappájának lapjai közé is {Limanova 1915, MNG, Itsz.: G 79.29/8). 18 Akasztott ember, 1915, ceruza, papír, 206 * 142 mm, j.k.L: 915 VI/30. Áruló asztalos, Zoltanecnél. MNG, Itsz.: F. 92.22/8. 19 „Nekünk, a sajtóhadiszállás tagjainak, a háború propagálása volt a feladatunk. Kerülnünk kellett kiállításainkon a háború borzalmainak bemutatását. Vérükben fetrengő sebesülteket, halomszámra heverő hullákat ábrázoló képek nem voltak alkalmasak a háború glorifikálására." Zádor: i. m. (9. j.) 117. 20 Vaszary a helyszíni gyors rajzvázlatot egy újabb lapon tovább fejlesztette: a huszár nadrágjának vörösét és mentéjének kékjét egy-egy odavetett folttal jelezte. Dömötör István: Vaszary János háborús rajzai. (Magyar művészek a csatatéren, IV.) Művészet, 1915. 1-2. sz. 40. R. 37. Ebben az esetben nem tudunk végleges olajváltozat elkészültéről. 21 Budapesten az Országházban rendezett Had- és Népegészségügyi Kiállítás katalógusa. Szerk. Szántó Menyhért - Dr. Tomor Ernő. Bp., 1915. 98-99. A katalógus borítóját és a kiállítás plakátját - tekergőző kígyókba fúródó, vöröskeresztes kard - Falus Elek tervezte. A kiállítás április 11-én nyílt meg, és május végéig negyedmillió látogatója volt. Megköszönöm Felföldi Ágnesnek, hogy kutatásai eredményeit a rendelkezésemre bocsátotta. 22 Vaszary jános levele a Had- és Népegészségügyi Kiállítás titkárságának, Tata-Tóváros, 1915. ápr. 3. MNG Adattár, Itsz.: 3476/1937. 23 Fónagy Béla: Művészet a had- és népegészségügyi kiállításon. Művészet, 1915. 6. sz. 253. 24 Bálint Aladár: Hadegészségügyi kiállítás. Nyugat, 1915. 8. sz. 461. 25 Az világháború első két évének termését, a német és osztrák művészek anyagát is bemutató kiadvány: A világháború a művészetben. A Gyűjtő különszáma, 1917. jan. 1. Összeáll. Siklóssy László. R. Vaszarytól Fogolytábor (25., kat. 97), Bukovinai sebesültek szállítása a Borgó-szoroson keresztül (27., kat. 247), Katonakovácsok Lembergben (26.). 26 A Csász. és Kir. Sajtóhadiszállás mú'kiállításának katalógusa. Orsz. Magy. Képzőművészeti Társulat, Bp., 1918. 1. 27 Lyka Károly: Háború és művészet. Művészet, 1914. 8. sz. 338. Egyáltalán a „hadi művészet" létezésében kételkedett Márkus László: mert tényeket híven regisztrálni nem művészmunka és éppen az objektív valóság lírikus átélése, a tények egyéni újjáteremtése a művészet". Márkus szerint a művészietlenség abból származik, hogy a képzőművészeti alkotások a „közvetlen és bizonyító fotográfia" hatását akarják kelteni, -ml [Márkus László]: Hadi művészet. Alkotmány, 1915. okt. 7. 2-3. 28 Lakos Alfréd: „Vom Kriegspressequartier genehmigt." (Hiteles harctéri rajzok). Pesti Hírlap, 1915. jan. 3. 34-3529 Mednyánszky naplójegyzeteiben leírja, hogy pl. 1916. márc. 13-15. között Bécsben az osztrák (Oswald Roux. Nicolaus Schattenstein, Karl Hollitzer stb.) és a magyar (Maróti Géza, Vaszary János, Vadász Endre) művészekkel együtt zsűriztek részben az ekkor a képbegyűjtő központként funkcionáló Akadémián, részben a Heeresmuseum épületében. Az anyagot a tervek szerint Berlinben, Zürichben és Bécsben mutatják be. Mednyánszky: i. m. (8. j.) 312-313; 1917 novemberében Maróti. Vaszary és Vadász ismét zsűrizés alkalmával találkozhattak Bécsben, Mednyánszky László levélfogalmazványa Wolfner Józsefhez, Bécs, 1917. nov. 15. MNG Adattár, Itsz.: 3396/1934.20. Közölve: Enigma, 2001. 28. sz. (Háború 1.) 136. 30 Pékár Gyula: Csataképfestés. Pesti Hírlap, 1915. jún. 20. 9. Sikabonyi Antal irodalomtörténész, kritikus külön könyvet szentelt a kérdésnek, amelyben a háborús költészet mellett a monumentalitás hiánya miatt a képzőművészeket is elparentálja: „Még Mednyánszky és Vaszary sem közelítik meg a háborús képeikkel régi munkáikat." Sikabonyi Antal: Az alkotó lélek és a háború. Bp., 1918. 91.