Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - SZÜCS GYÖRGY: „Kárpátoktól le az Adriáig". Vaszary János és az első világháború

31 Molnár Ferenc: Vasárnapi krónika. A limanovai csata­kép. Pesti Hírlap, 1915. febr. 7. 33. 32 Szentiványi Gyula: Csataképek, amik nincsenek. Kül­ügy-Hadügy, 1916. okt. 29. 8. 33 Gergely Imre Kozákok réme című képét ld.: A nagy há­ború írásban és képben. Szerk. Lándor Tivadar. Észa­kon és Délen. I. kötet. Bp., 1915. R. 176-177. közötti tábla. A színes képet szintén közli Siklóssy: i. m. (25. j.) 48-49. között. 34 Bálint Aladár: A Sajtóhadiszállás második kiállítása. Nyugat, 1917. 4. sz. 410. 35 Föld Tamás: Nemzeti Szalon második sajtóhadiszál­lási kiállítás. MA, 1917. márc. 15. (II. 9. sz.) 79. R. Vaszarytól Bolgár trénlovak (címlap), Sebesült (139., mindkettő a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tulajdo­na, Itsz.: 5038 és 80.40.1.), Vonuló gyalogság és hu­szárok (140., kat. 98) 36 Szomory Emil: Művészet a háborúban. Az Újság, 1915. márc. 26. 3. 37 Bende János: Művészet és háború. In: Uő.: Témák a művészetről. Bp., 1916. 71. 38 Rózsa 1914. 291. 39 Rózsa Miklós: Háborús művészetünk. In: A mai magyar művészet. Képzőművészeti anthologia. Szerk. Gyöngyösy Nándor. Bp., 1916. 13. 40 „Egyszer ismét folytattunk kellemetes eszmecserét a művészetről. Vaszary meg én sokban megegyezünk." Bécs, 1916. ápr. 15. Mednyánszky: i. m. (8. j.) 313. 41 Ekkor készülhetett az a rajz (tus, papír, 417 * 285 mm, j.j.f. Vaszary J. MNG, Itsz.: F. 92.3/29), mely alapján a művész 1919-ben dolgozta ki a Vörös turbános ember című festményét (olaj, vászon, 40 x 30 cm, j.b.f. Vaszary J. 919. Antal-Lusztig Gyűjtemény). Az olajkép kiállítva: 1920 Ernst, kat. 97. 42 Herman Lipót naplója, M. Ostrau, 1916. márc. 6. MNG Adattár, Itsz.: 19920/1977.14/IV. 3891. Payr Hugó ko­rábbi birkózóbajnok a világháborúban a Budapesti Hírlap tudósítója volt. Találkozásuk után Vaszary nap­lójának részleteit közölte le újságjában: Payr Hugó: Egy hadifestő naplójából. Budapesti Hírlap, 1916. márc. n. 1-3. Ld. katalógusunk Mellékletében. 43 Payr: i. m. (42. j.) 2-3. 44 Az 1917 februárjában a Sajtóhadiszállás második bu­dapesti kiállításán bemutatott kép (521. tétel) címé­nek pontosításában egy korabeli fotó segített: A ke­rületi parancsnokság előtti tér Ipekben. Vasárnapi Újság, 1918. febr. 3. 69. A Szépművészeti Múzeum tu­lajdonában is volt egy Utcai jelenet Ipeken (olaj, vá­szon, 108 x 131,5 cm, Itsz.: 5049), de a II. világhábo­rúban a Ludovika Akadémián - számos más letéti képpel együtt - elpusztult. Ld.: Az Országos Szépmű­vészeti Múzeum háborús veszteségeinek jegyzéke. Összeáll. Dr. Jeszenszky Sándor. Bp., 1952. 653. sz. 45 Payr: i. m. (42. j.) 2. 46 A bécsi Künstlerhausban 1915 októberében megren­dezett Kriegsbilder Ausstellung des k.u.k. Kriegs­pressequartiers című kiállításon szereplő Vaszary­képek valamelyest kibővítve szerepeltek a 1916 janu­árjában megnyíló budapesti bemutatón is. 47 Zádor: i. m. (9. j.) 53. 48 Kriegszeit. Künstlerflugblätter. Alapította és szerkesz­tette: Paul Cassirer és Alfred Gold. A litografált rajzo­kat és rövid szövegeket, verseket tartalmazó lap 1914 augusztusától 1916 márciusáig jelent meg. Teljes vál­tozata (1-64. sz.) a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményében található (Itsz.: Gf 220). Hasonló ti­pográfiát követett az 1915-ben Julius Bard kiadásában megjelentetett Krieg und Kunst. Original Steinzeich­nungen der Berliner Secession. A kiadvány favoritja ­Lovis Corinth, Willy Jaeckel, Erich Büttner, Werner Hahmann stb. mellett - az egykori Hollósy-tanítvány Emil Pottner volt. Teljes változata (1-29. sz.) az OSZK folyóirat-gyűjteményében van. 49 Ausstellung Ungarischen Maler. Berlin, 1910. febr, 5 ­márc. 3. 188-196. sz. tételek. A katalógust a Paul Cassirer's Verlag adta ki. 50 Dehmel, Richard: Krieg auf Erden. Kriegszeit, 1914. No. 18/19. 51 Róka Enikő: A magyar litográfia az I. világháborúban. In: Modern magyar litográfia 1890-1930. Szerk. Bajkay Éva. Miskolc, 1998. 98. 52 Pilch 1940. 51-52. A bécsi Kriegsarchiv Sajtóhadi­szállás-listáinak xeroxmásolata megtalálható a buda­pesti Hadtörténelmi Levéltár állományában, A0K 61. doboz. Az „1914/1918 Evidenzprotokoll" névsorában Vaszarynál a 25/11 [19141-21/3 17. bejegyzés található. Ugyanakkor 1917 novemberében még zsűrizésre hív­ják Bécsbe. (Ld. 29. j.) Az 1917. március 19-e után összeállított, már az Eisner-Bubna vezette Sajtóhadi­szállás „Nominal-Standesnachweisung" regiszterében a 234. sz. rovatban pedig Vaszary nevénél a „front­szolgálatra alkalmas" (Frontdiensttauglich) pecsét ol­vasható. 53 Vaszary Jánosné: Feljegyzések Vaszary jános festőmű­vész életéből. Ld. a Mellékletben. Még az eredetileg az özvegynél lévő szövegből idézi Radocsay Dénes: Vaszary jános naplója (Radocsay Dénes kísérő szöve­gével). [Szépművészet, 1944. 11. sz. 318.] In: Mezei 1994. 29 54 A Csász. és Kir. Sajtóhadiszállás műkiállításának kata­lógusa, 1918. május-június. 80. Temetés az Uz völgyé­ben. Rajz 107. Albániai török Ipekből. Vízf. 55 Bálint Aladár: Sajtóhadiszállás harmadik kiállítása. Nyugat, 1918. 12. sz. 1054. 56 A nagyszabású tárlatot meglátogató Bálint Zoltán visszaemlékezésével ellentétben [Magyar képzőművé­szeti kiállítás Belgrádban 1918 őszén. Művészettörté­neti Értesítő, 1966. 2. sz. 119-121.) Vaszary nem sze­repelt a belgrádi Konak épületében rendezett kiállítá­son, neve nem bukkan fel sem a katalógusban [Magyar képzőművészeti kiállítás Belgrádban / Ausstellung ungarischer bildender Künstler in Belgrad, 1918. szept.-okt.), sem a korabeli sajtóban. Ld. ehhez: Gáspár Ferenc: A belgrádi magyar képző­művészeti kiállítás, 1918. Ars Hungarica, 2005. 1. sz. 141-154. 57 Talán az összegzés szándékával, esetleg konkrét pla­kátmegrendelés miatt Vaszary 1917 körül megpróbál­kozik néhány allegorikus rajzzal is: A halál trombitál (kat. 256), Koronás glóriás nőalak (ceruza, papír, 395 x 315 rnm, j.b.L Vaszary j. 917. MNG, Itsz.: F. 92.69), vagy a Lovas (akvarell, papír, 455 « 315 mm, j.n. MNG, Itsz.: F. 92.68), melynek alján két „kö­zépkori" corpus vázlata is látható. 58 Valószínűleg azonos a Temetés a fronton című kép­pel, olaj. vászon, 63,5 x 79,5 cm, j.b.f.: Vaszary J. 916. MNG, Itsz.: 5579. Vázlata: Katona temetése, 1916, ce­ruza, papír, 252 x 410 mm, j.b.L: [...] 916 XI/19. MNG, Itsz.: 1950-4381. Az olajkép kiállítva: 1919 Ernst, kat. 35. A Temetés az Uz völgyében (kat. 104) vázlatának (grafit, papír, 411 x 263 mm, j.j.L: 916 XI/19 Vaszary. MNG, Itsz.: F. 92.6/17) dátuma szerint a két változat ugyanarról az eseményről készült. 59 „Ám akik járták a háború tüzes szekerén a Golgoták kifogyhatatlan stációit - még eddig nem adtak a ré­mület és a nagyság eposzaiból, a romba dőlés irgal­matlan végzetességéből" - hiányolta a nagy összegző műveket létrehozó alkotásokat, „a háború Homerjét és Dantéját" 1921-ben Vaszary. A művészet sorsa tegnap és ma. (Felolvasás a Szinyei Társaság 1921. május 20-i ülésén.) [Nyugat, 1921. 13. sz. 1018.] In: Mezei 1994. 49. Vaszary keresztrefeszítés-változatain az evangéliumi jelenetek expresszionista megoldásait (Krisztus a keresztfán, 1920 körül, színes kréta, papír, 323 x 386 mm, j.b.L Vaszary, MNG, Itsz.: 1924-1095) egyre inkább a formai-szimbolikus téralakítás váltja fel. 60 Alexander Bernát: Művészet és háború. Magyar Figye­lő, 1917. (ápr.-jún.) II. köt. 289-299. A tanulmányt a világháború alatt a Sajtóhadiszállás égisze alatt mű­ködő, Huszár Vilmos szerkesztésében kiadott Revue de Hongrie című folyóiratban is megjelentették: Ale­xander, Bemard: L'art et la guerre. Revue de Hongrie, 1917, juillet-décembre, Tome XX, 1-17. 61 Vaszary János a magyar művészet újjászületéséről... i. m. (3. j.)

Next

/
Thumbnails
Contents