Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - SZÜCS GYÖRGY: „Kárpátoktól le az Adriáig". Vaszary János és az első világháború

y. Katonatemetés, 1916 Magyar Nemzeti Galéria meg a lapszámok között, talán azért, mert az 1914. karácsonyi számban Richard Dehmel egyik versével társított Max Liebermann-rajz igen hasonló kompozíciós elrendezést mutatott.

50 A Kriegszeit grafikus gárdája a Berliner Secession tagjai közül verbuválódott, Liebermann mellett Ernst Barlach, Willy Jaeckel, August Gaul, Wilhelm Trübner és mások expresszív litográfiáival találkozhattak rendszeresen az előfizetők. A sokkal modernebb, és a német művészek színvonalával vetekedő Vaszaryval ellentétben Bató József és Ferenczy Valér neve többször is előfordul néhány hagyományosabb rajzi eszközzel megoldott kép alatt,

51 valószínűleg azért, mert kapcsolatuk a kortárs német művészethez frissebb és szorosabb volt, Ferenczy korábban Lovis Corinthnál tanult, Batót pedig a Secession a tagjai közé választotta. 1917 végétől, feltehetően a Sajtóhadiszállás átszervezésével összefüggésben Vaszary már nem dolgozott a képzőművészeti csoportban, s a haditudósítóknak „kijáró" Ferenc József Rend hadidíszítményes lovagkeresztjével a mellén póttartalékosként a honvédség állományában maradt,

52 de felesége visszaemlékezése szerint „miután közben betöltötte 50-ik életévét, mint ilyen a frontra már nem került".

53 Bálint Aladár óvó hangjai ellenére Budapesten 1918 nyarán harmadszor is megrendezték a Sajtóhadiszállás kiállítását, melynek belsőépítészetét Maróti Géza tervei alapján Medgyaszay István főhadnagy vezetése mellett „katonai munkaerők" készítették. A kiállítás egyik rendezője Vaszary János volt, de munkatársával, a később az Egyesült Államokban arcképfestő-karriert befutó Nicolaus Schattensteinnel ellentétben csak két korábban készült grafikáját állította ki.

54 Ez persze nem akadályozta meg Bálint Aladárt abban, hogy üdvözölve az előző kiállításokon általános „háborús silányságok, az olajnyomásszerű hajrá-vásznak, vörös-ördögök" eltűnését, a kiemelt művészek névsorában Vaszarynak is helyet találjon: „Temetés az Uz völgyében című rajza kitűnő alkotás. A koporsót vivő katonák térbehelyezése, elosztása monumentálissá teszi e kisméretű rajzot."

55 (kat. 104) Inspiráció hiányában az 1917-es esztendőtől tehát elmaradoztak a frissen készült háborús képek, Vaszary eleve kevés kiállításon szerepelt,

56 s úgy tűnik, mintha mély lélegzetet véve összegezni próbálná a fronton eltöltött éveket, s a mérleg megvonása után immár a következő lépést készítené elő.

57 Az eredménnyel az 1919 tavaszán az Ernst Múzeumban megrendezett - a forradalom kitörése miatt csak rövid ideig nyitva tartó - gyűjteményes kiállításán szembesülhettek a látogatók. A falakra került képeket még átszőtte a hadi tematika (Train az Úz-