Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - DANYI ORSOLYA: Újreneszánsz és avantgárd. Vaszary János művészete 1910-1914 között

5. Szintetikus vonalak (Lábán ülő női akt), 1911 Magyar Nemzeti Galéria 6. Női hátakt, 1911 Magyar Nemzeti Galéria anatómiai pontosságról is lemondott.

35 (5. kép) Laponként egy-egy feltűzött hajú nőalakot ábrázolt kimeríthetetlen változatossággal. Ilyen például a háttal ülő (kat. 220), a támaszkodó,

26 az előrenyújtózó,

27 a háton fekvő,

28 az ágyra boruló,

20 a térdepelve felfelé nyújtózó

30 vagy a felemelt karú, támaszkodó nőalak.

31 Egyik legkarakteresebb tusrajza egy gazdagabban modellált, festőállványhoz támaszkodó női akt.

32 (6. kép) Ez a japanizáló sorozat igen hasonló Matisse 1906-ban készült metszeteihez.

33 Matisse is egy-egy nőalakot ábrázolt vékony, hajlékony kontúrral, azonban a képkivágatok sokkal merészebbek, mint a Szintetikus vonalakon. Emellett Matisse alakjain kissé „érdesebb" a vonal, talán pont az a „durcásabb zökkenés" érezhető rajtuk, amit Lyka Károly Vaszary aktsorozatával kapcsolatban hiányolt.

3

" A japán művészet és Vaszary új műveinek kapcsolatát Lázár Béla elemezte az 1912-es kiállítás katalógusában. Az impresszionizmust is megtermékenyítő, dekoratív, újabb keletű japán fametsző iskolával szemben a japán művészet archaizálóbb, hieratikusabb, a kínai hagyomány szikárságát őrző régebbi irányzatában ismerte fel a Vaszaryt - és egész Európát hatása alá vonó erőt.

35 (7. kép) Ez a tradíció az 1900-as párizsi világkiállításon jelent meg Európában, s ezt követően vált hozzáférhetővé. A kínai-japán művészet hatását Lázár a század elejétől érzékelte Vaszary alkotásain, s az ennek nyomán keletkezett stilizálóbb korszakát hasonló lényegünek tartotta, mint az 1910-es évek „stíluskereső" periódusát.

36 További tanulmányok céljából Vaszary 1911 tavaszán itáliai körútra utazott Firenze, Siena, San Gimignano állomásokkal. Rengeteg jegyzet és vázlat őrzi e napok eredményeit: Michelangelo és a quattrocento mestereinek alkotásai mély csodálatot ébresztettek benne, számos, múzeumokban, köztereken, templomokban látott műalkotást örökített meg. Elsősorban a freskók, mozaikok, majolikák és a Capo di Monte-i porcelánok színvilága, valamint a kora reneszánsz műalkotások szikár, bizantinikus formái gyakoroltak rá hatást.

37 Egy Madonnát (kat. 235) és két reneszánsz öltözetű férfit ábrázoló akvarelljén (kat. 230, 234) a helyben elsajátított kolorit mellett még egy másik, Vaszary által felállított kritérium érvényesült: „a fehér papírszín kis kihagyással". A kihagyásos festés Picasso egy Párizsban látott képén keltette fel a figyelmét, amit le is jegyzett: „igen nagy vászonkihagyások: a la Picasso".

38 De figurális kompozíciók mellett tájképeket is készített.

39 Az újfajta színezés és a Cézanne tájképeiről ellesett, nagy síkokkal való alakítás jegyében születtek firenzei és sienai látképei (kat. 91-92, 228-229; 8. kép

40

). 7. Cica, 1910 Budapesti Történeti Múzeum, Fővárosi Képtár