Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - PLESZNIVY EDIT: „Aranykor". Vaszary János művészete 1896-1910 között

Vaszary e ciklusban született művei szervesen kapcsolódtak az alföldi festészet hagyományaihoz, Rokonságot elsősorban Fényes Adolf 1897-1902 között készült Szegény emberek é/efe-sorozatával mutatnak, melynek előzményei a szociális érzékenységű német Arme Leutefestészetben gyökereztek. (26. kép) Az Alföld vidékein alkotó művészek nem maradhattak érintetlenek az itt élőket egyre inkább sújtó nehéz gazdasági körülményektől, melyek az 1890-es évektől a térségben fellángoló paraszti mozgalmakhoz is vezettek. A realista hagyományokon nyugvó életképfestészet egyik központjához, Szolnokhoz Vaszary hivatalosan is kötődött ezekben az években. Az 1899-ben Olgyay Ferenc festőművész által Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszterhez benyújtott memorandumot, mely a szolnoki kolónia létrehozása ügyében született, a tizenegy festőművész között Vaszary János is aláírta.

65 Akkor is az elsők között volt, amikor 1901-ben az építendő műtermek fenntartására és kiállítások rendezésre alakult Szolnoki Művészeti Egyesület Lippich Gusztáv főispántól átvette a város által felajánlott telket a tervek szerinti tizenkét műteremlakás számára.

66 1902. június 29-én, a műtermek átadásakor azonban Vaszary mégsem költözött le Szolnokra. Az 1901-es keltezésű, Öregek című képet (kat. 53) a Műcsarnok 1901/1902. évi téli kiállításán láthatta először a hazai publikum. 1905-ben Velencében az Őszi este mellett ez a festmény képviselte Vaszary munkásságát, és ott vásárolta meg az olasz állam az udinei Galleria Marangoni számára.

67 A Nemzeti Szalon 1906-os gyűjteményes Vaszary-kiállításán már csak a kép fotója szerepelt azzal a megjegyzéssel, hogy az eredeti az itáliai múzeum tulajdonában van.

68 Az egymás mellett megpihenő idős emberpárban Vaszary a paraszti életsors példázatát mutatta fel. A realisztikusan megformált kezeket, a kemény munkában ráncosra gyűrődött, barázdált arcokat ábrázolva érzelemmel telítetten formálta meg a földművesek megfáradt alakját. A komor színek és a sötét tónusok méltósága felerősíti a képi tartalmat, hasonlóan az Ünneplők (kat. 52), az Imádkozok (27. kép)

69 vagy a Templombamenők (Négy parasztasszony)

70 című kompozíciókhoz. Az ájtatosságra tartó, feketébe öltözött parasztasszonyok sora e műveket a századforduló tágabb értelemben vett vallásos festészetének körébe kapcsolja csakúgy, mint számos rokon európai ábrázolást.

71 29. A királyi vár előterme az I. fejedelmi lakosztályhoz. A falon Vaszary János Részes aratók című festménye. R.: Magyar Iparművészet, 1903. 4. sz. 182. 28. Részes aratók, 1902 R.: Művészet, 1902. 3. sz. 200.