Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)
Tanulmányok: - PLESZNIVY EDIT: „Aranykor". Vaszary János művészete 1896-1910 között
26. Fényes Adolf: Napszámos, 1901 Magyar Nemzeti Galéria szegődött interpretálójává", és Párizs zugkocsmáinak tragikus szerelmeit énekelte meg. 61 Egy ilyen sanzon ihlethette a Részeges (La soularde) című Vaszary-kompozíciót is. A művésznő 1905-ben ismét Budapesten járt, és a Royalban egészen új ciklussal, a rokokó világát idéző, 18. századi hangszerekkel kísért „Pompadour-dalokkal" lepte meg közönségét. Fülep Lajos újságcikkben számolt be az eseményről, és megemlékezett Yvette Guilbert egy daláról, melynek akár illusztrációja is lehetne Vaszary Rokokó (kat. 38) című festménye. 62 A historizmus kedvelt külsőségei közé tartozó gáláns viselkedés és a rokokó megidézése a festő munkásságában 1927-ben még egyszer feltűnik, a színházi élmény ihlette Pompadour (ld. kat. 132) című vásznon. Ugyanabban az évben egy másik stíluskorszak is felelevenedik a művész reneszánsz kosztümös színpadképek nyomán született sorozatán (kat. 273). NÉPI TEMATIKA, NEMZETI MŰVÉSZET: 1900-1904 Az 1900-as évek elején Vaszary ceuvre-jében markánsan elkülönül egy műegyüttes, mely a paraszti élet mindennapjaiba vezeti a nézőt. 63 Ez a fajta inspiráció nem volt előzmény nélküli az életműben: az 1890-es években naturalisztikus életképek sorát festette, a századfordulón kibontakozó iparművészeti munkásságában: gobelinjein és a szőnyegekhez készült grafikai tervein pedig a népi motívumok és a népművészeti elemek szinte kizárólagossághoz jutottak. A nemzeti művészet kérdése hosszú ideig foglalkoztatta Vaszaryt. Noha későbbi alkotói korszakaiban már messze került a népi tematikától, írásaiban újra és újra visszatért ehhez a gondolatkörhöz. Helyzete nem volt könnyű, mivel haladó szellemű művészhez méltó válaszát az egyre inkább jelszavakban és külsőségekben megnyilatkozó, konzervatív kultúrpolitikai közegben kellett megfogalmaznia. „A magyar képstílus végleges kialakulását csakis az abszolút festészet segítségével lehet megalkotni, ami nem más, mint: tisztán a színek, fény, vonalak és formák, mint a képfelület optikai szépségének másutt nem tapasztalható összecsengése, harmóniája, ritmusa, eltekintve a kép minden egyéb mondanivalójától, belső szándékától. [...] A modern festészet [...], mely a magyar alföldi rónáról elkísér az egyszerű parasztszobák fehérre meszelt falaira, életre kelti tájaink új szépségeit a modern zárt, szigorú formakultúrával a tektonikus kialakulásokban, dekoratív, népiesben gyökerező vonalművészetünknek pedig szinte felkínálkozik a megszámlálhatatlan új lehetőség, melyet a modern elgondolás nyújt" - írta 1929-ben. 6 " 27- Imádkozok, 1902 körül Magyar Nemzeti Galéria
