Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - PLESZNIVY EDIT: „Aranykor". Vaszary János művészete 1896-1910 között

23. Varró nők, 1906 Magántulajdon 24. Vendéglő teraszán, 1905 körül R.: Haulisch 1978. 57. nak 1898-ban megalakuló pályabíróságába az akadémikus festészet prominens képviselői Karlovszky, Benczúr, Kacziány, Roskovics és Bihari - mellé póttagként beválasztották Vaszary Jánost is.

51 A társulat elnöke 1900-1907 között gr. Batthyány Lajosné volt, a titkári teendőket Koronghi Lippich Elek látta el. Vaszary ismeretsége a grófnővel az asszonyról készült néhány portréban öltött testet, és Batthyányné mú'gyú'jteményének Vaszary-opusaiban teljesedett ki.

52 Kultúrtörténeti érdekesség, hogy a grófnő fia, Batthyány Gyula festőművész Vaszary Jánost vallotta első mesterének.

13 Fennmaradtak Vaszary levelei, melyeket 1905 júliusában és augusztusában küldött menyasszonyának a Batthyányiak kastélyaiból, Polgáraiból, illetve Ikervárról, ahol a háziasszony képmását festette.

5

" Tágabb értelemben véve enteriőröknek nevezhetjük azokat a képeket is, amelyeken Vaszary, kissé kitágítva a teret, kilépett a szabadba. Modelljei ugyanazok maradtak, és a szobák bensőséges hangulatát is megőrizte. Csak annyi változott, hogy a vásznain tükröződő személyes világ nagyobb sugarú körben zárult ezután. A műterem szubjektív terén túl belefért egy tatai kert, egy balatoni sétány vagy egy zöldellő domboldal ihlető látványa is

55 (Siófoki korzó / Folyóparti séta, kat. 37; Varró nők / A művész felesége és édesanyja [23. kép];

56 Vendéglő teraszán / Kerti jelenet [24. kép];

57 Rózsaszín ruhás lány^

8

). A színházak, kávéházak és mulatók világa, e jellegzetesen urbánus tematika, mely az 1920-as évektől dominánssá válik majd Vaszary művészetében, az 1900-as évek elején csak ritkán bukkan fel. Ekkor kelt leveleiből tudjuk, hogy nagy színházrajongó volt, e motívumkör mégis csak egy-egy grafikai lapján, illetve festményén kapott teret ebben az időben: Álarcosbál (kat. 49), Casino de Paris (kat. 209), Színpad (25. kép).

59 Kiállítási katalógusokban is csak elvétve találkozhatunk a teátrumok világához kapcsolódó müvekkel. A Műbarátok Köre 1901-es kiállításán azonban több mint két tucat Vaszary-tájkép mellett szerepel az Yvette Guilbert (La soularde) című festmény is.

60 Yvette Guilbert (1861-1944) a századforduló legismertebb francia sanzonénekesnője volt, alakját Toulouse-Lautrec mellett mások is megörökítették. A művésznő drámai hangvételű dalaiban „a Montmartre kétségbeesett filozófiájú balladáinak 25. Színpad, 1900 körül Magyar Nemzeti Galéria