Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - PLESZNIVY EDIT: „Aranykor". Vaszary János művészete 1896-1910 között

20. Hölgy kutyával, 1905 körül R.: Művészet, 1906. 5. sz. 293. Werner Hofmann - Novalis nyomán - hó'sökre és költőkre osztotta a 19. század művészeit alkotói módszerük szerint."

5 Vaszary János a „költő"* művész megtestesítője volt, „akit a közeli valóság benyomásai érdekelnek. Szemlélődő tekintetének a jelenségek világa szab irányt, alkotóereje a legkedvezőbben a közeli, a meghitt, az egyszerű megragadásában bontakozik ki. [...] A »csendes élet« - ezzel a címszóval foglalható össze a szemlélődő festő témaköre érzéki melegsége és élettelítettsége közvetlen, kötetlen kifejezést igényel."

46 Az 1904-1907 közötti időszakban Vaszary művészetében stiláris változás megy végbe. A formákat hosszan körülíró, összefüggő ecsetvonások fellazulnak, apróbb színfoltokra bomlanak szét. Átalakult ecsetkezelése nyomán a tárgyak határai elmosódnak, nőalakjai feloldódnak az őket körülvevő miliőben. „Életet nyernek az élettelen tárgyak. [...] Intim hangulat árad felénk, mint a nagy nyitott szekrényes szobából, ahol elevenné válik az életnélküli tárgy, ami szinte eltolja az érdeklődést az alakról a környezetre, a tárgyakra, bútorokra."

47 A pillanatnyi hangulat rögzítésére hivatott impresszionisztikus festői megoldást izgalmasan ellenpontozza a tárgyak és a figurák mellérendelő, időtlenséget sugalló egyesülése. Batthyány Ilona grófnő arcképe"

8 (22. kép) költői megfogalmazásokat hívott elő Lázár Bélából: „a legexquizitebb szinek, a beáradó napsugár ezüstös fénye zsongják körül az álmodozásban ellesett alakot, él körülötte a barna almárium ragyogása, az asztalon levő zöldessárga vázában a piros virágok mosolya, s a zöld kerevetre dobott sárga párna kacagó jókedve".

49 Vaszary a Műbarátok Körében került kapcsolatba a kép modelljével, gr. Batthyány Lajosné Andrássy Ilonával. Az 1890-ben Justh Zsigmond és Trefort Ágoston kezdeményezése nyomán alakult irodalmi és művészeti egyesület a magyar arisztokráciát próbálta megnyerni a szellemi értékek támogatására, a képző- és iparművészet pártolására. „Cél az, hogy a magyar irodalmat és művészetet a paloták is úgy befogadják, mint ahogy befogadták a szalmafödelű házak"

50 - írta Jókai Mór a főnemeseknek küldött aláírási felhívásban. A Műbarátok ösztöndíjá22. Batthyány Ilona grófnő arcképe, 1905 The Hon. Nancy G. Brinker Collection, Washington DC 21. Interieurben, 1905 körül R.: Vasárnapi Újság, 1906. 13. sz. 204.