Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)
Tanulmányok: - BOROS JUDIT: Naturalista életképektől a realista kompozíciókig. Vaszary János festői pályájának első korszaka
Rómában Raffaello Folignói Madonnáját másolta, 21 ennek kompozíciós szerkezete későbbi oltárképein meg is jelenik. Ugyanitt festette testületi megrendelés alapján a kaposvári gimnázium számára Virág Benedek arcképét. 22 Rómában készült egy, az életmű ismeretében szokatlan nőiakt-tanulmánya is. 23 (8. kép) A kép annak köszönheti sajátos karakterét, hogy a majdnem tapinthatóan plasztikus test közvetlenségét a hangsúlyozottan semleges iskolai beállítás, valamint a háttér teljes üressége mintegy érvényteleníti. 1891 októberében Vaszary Kolost esztergomi érsekké nevezték ki, Vaszary János családja is a városba költözött, a festő itt és a környéken, illetve feltételezhetően Olaszországban töltötte a következő másfél évet. Ez az időszak első naturalista képeinek korszaka, ekkor festette többek között Kertben (kat. 6), Pannika kedvenc lovával 211 (9. kép), Padon ülő pár (kat. 7), Leányka veteményeskertben (kat. 18), Agarászat előtt (kat. 17) című képeit. A Pannika-sorozat, amelyhez a Padon ülő pár is sorolható, leginkább stílusgyakorlat benyomását kelti. Szigorú formakezelése és visszafogott, majdnem szegényes színvilága a korábbi év formai és koloritbeli bizonytalanságainak korrigálási szándékáról árulkodik. Mintha tesztelné a választható kifejezési eszközök teherbírását, a sorozat darabjait a szentimentális giccs határáig viszi - ez talán Bouguereau öröksége -, ott azonban határozottan meg is áll. A látvány szigorú tagoltsága James Tissot teljesen más színskálában festett életképeit is felidézi, jelezve, mennyire nem tudhatjuk, milyen inspirációs forrásokból merít egy festő, amikor kifejezési eszközeinek kialakításán dolgozik. Tissot festészetének szerepét Vaszary korai korszakában valószínűsíti, hogy az 1897-ben festett Bizánci Madonna 2 '' egyik előképe Tissot Magdolna megtérése előtt 26 (10. kép) című munkája lehetett. Egy másik sorozatban, amelyhez a Kertben, a Leányka veteményeskertben vagy az Agarászat előtt tartozik, a látvány részletezőbb megjelenítésével látszik kísérletezni. (A két sorozat egymáshoz való pontos időbeli viszonyát nem ismerjük.) Itt az ecsetkezelés szabadabb, a formák kevésbé zártak, a képek közelebb állnak a naturalizmusra jellemző életszerű megjelenítéshez. Ugyanakkor semmiféle misztikus vagy panteisztikus hangulat nem fedezhető fel rajtuk. Ilyen értelemben inkább a naturalizmus és a realizmus határán mozognak. Vaszary második párizsi tartózkodásának időtartama források hiányában egyelőre feltáratlan. Ugyanúgy bizonytalan, hogy 1893 őszén egyenesen Olaszországból ment-e Párizsba, vagy 9. Pannika kedvenc lovával, 1892 Magántulajdon, lappang 7 Krisztus a kereszten, 1891 Oltárkép, Kerektemplom, Balatonfüred 8. Női akt félalakban, 1891 Magyar Nemzeti Galéria
