Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - BOROS JUDIT: Naturalista életképektől a realista kompozíciókig. Vaszary János festői pályájának első korszaka

i894 elején Magyarországról, mint az a kérdés, hogy 1894 végén vagy 1895 elején tért-e haza.

27 Újra beiratkozott a Julian Akadémiára, ezúttal Jean-Paul Laurens és Benjamin Constant osztályába. Mindkét mesterről elmondható, hogy festői eszközeiket tekintve konzervatívabb modorban dolgoztak, mint Bouguereau. Vaszary rendkívüli fogékonyságát néhány ekkoriban festett kép bizonyítja, így a Spanyol nó'vagy a Nő kendővel,

28 amelyek meglepő azonosságot mutatnak Benjamin Constant Juliette Adam portréja (1881, Musée national du château de Versailles, Versailles) című képével, és későbbi realista stílusának előzményeként értékelhetők. A Julian Akadémián készült naturalista akttanulmányai alapján viszonylag pontos képet nyerhetünk az iskolában elvárt aktfestés mikéntjéről. A modellek fényben fürdő alakját inkább összefoglaló formák, finoman egymásba hajló felületek jellemzik, a testrészek részletekbe menő elemzése itt nem volt követelmény. Tanulmányként, pillanatnyi ötletként készülhetett Vaszary legismertebb 1894-es képe is, az életmű ezen szakaszában társtalanul álló Fekete kalapos nő (kat. 9). Keletkezése idején Vaszary aligha gondolhatta, hogy valamikor a magyar modernizmus egyik jellemző alkotásaként fogják számon tartani. Ez a kartonra festett kis kép, valamint párizsi rajzai mutatják meg az utókornak, hogy mennyire elfogulatlanul figyelte a kortárs festészet különböző áramlatait életének ebben a szakaszában is. Ismerte Manet, Toulouse-Lautrec, Eugène Carrière, Albert Besnard és a Nabis-csoport festőinek munkásságát.

29 (11. kép) A látottak egy részét néha csak évekkel később kamatoztatta, vagy alig észrevehetően építette be a következő évek munkáiba. 1895-től, kisebb-nagyobb olaszországi és franciaországi utazásokkal tarkítva, Vaszary Magyarországon dolgozott. De itthon lehetett 1894 nyarán is, amikor a Megjött már a parancsolat (kat. 20) című képét festette. A mű az életképfestés gyakorlatának elmozdulását jelzi a realizmus irányába. A választott téma önmagában is bizonyos társadalomkritikai árnyalatot hordoz, ezt azonban csak kis mértékben követi a festői megoldás. Míg a jelenet szereplőit inkább általánosságban karakterizálja, a környezetet részletekbe menően, valósághű felületek kialakításával jellemzi, ami a kép egységének rovására megy. A kompozíció sem elég zárt, a látványnak még naturalista „töredék" jellege van, bár érzékelhető Vaszary törekvése az egységes, festői elemeiben összefüggő és céltudatosan strukturált kép kialakítására. E saját magával szemben támasztott követelménynek tesz eleget a következő év nyarán festett Kislány paradicsomos kosárral (kat. 21), amely immár nem a realizmus, hanem a dekorativizmus irá10. James Tissot: Mária Magdolna megtérése előtt, 1886-1894 gouache, karton, 28,1 * 13,8 cm Brooklyn Museum, Brooklyn. 00.159.144 Purchased by public subscription. 11. Kölcsönös érdeklődés, 1889 Vázlatkönyv lapja, Magyar Nemzeti Galéria